Nemzeti ügy a székely régió ügye

Sikerült a magyar társadalomban Székelyföld mellett egységet teremteni, a magyar pártok majd mindegyike aláírásával támogatta a polgári kezdeményezést – mondta a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

– Sikerült a magyar társadalomban Székelyföld mellett egységet teremteni, a magyar pártok majd' mindegyike aláírásával támogatta a nemzeti régiók egyenlőségéért benyújtandó polgári kezdeményezést – állítja Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A tanácsnak május 7-ig egymillió aláírást kell összegyűjtenie határon innen és túlról, hogy az unió tárgyalja az ügyet.

– Mikor kezdtek el az aláírást gyűjteni a nemzeti régiók kiemelt védelmében benyújtandó kezdeményezéshez?

– Tavaly májusban indult el a gyűjtés, Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért. Azóta az év nagy része eltelt, jelen pillanatban 150 ezer aláírásnál tartunk, még legalább 850 szignót várunk és hetven napunk maradt a feladatra. Nagy a kihívás, de teljesíthető, hogy ennek a kisebbségnek az egységét megőrizzük.

– A kezdeményezés azonban nemcsak székely ügy, egyszerre emel szót az unió területén élő kisebbségekét, legyen az baszk, katalán, dél-tiroli, breton vagy sziléziai …

– A nemzeti régiókat úgy határoztuk meg, mint olyan egységeket, amiket nyelvi, kulturális, vallási sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevőktől. Nemcsak székely ügy ez, hanem az unió területen a kulturális nemzeti kisebbségek kérdése. Tökéletesen illik ez Székelyföldre is, határa nyelvi és kulturális határ egyben. 13 ezer 500 négyzetkilométert ölel fel, amelyen 820 ezer lakos él, ezeknek 75 százaléka székely magyar ember. Azt lehet mondani, hogy olyan terület még egy nincs, ahol egy tömbben él ekkora magyarság, az ország határain kívül. Aki Székelyföldre tart, át kell haladjon román lakta területeken, ahhoz, hogy elérkezzen egy színmagyar vidékre, ahol magyar utcák, szobrok, megannyi emlék és iskola őrzi 100 esztendő után is magyar regionális jellegét. Trianon után az utódállamokban megszállt területekről a magyarok menekülni kezdtek, Székelyföldet is többen elhagyták, de sokkal kisebb mértékben, mint más területeken.

– Mégis hat évig pereskedett a Székely Nemzeti Tanács, hogy egyáltalán polgári kezdeményezést benyújthassák...

– A Székely Nemzeti Tanács 2003-ban alakult meg, a szóban forgó polgári kezdeményezést 2013-ban nyújtottunk be, rá egy hónapra pedig megkaptuk az elutasítást. 2016-ban a törvényszék ítélete igazat adott az Európai Bizottságnak, azt ismét megtámadtuk az Európai Bíróságon, majd 2019-ben zárták le a hat évig tartó jogvitát. A pert megnyertük, a korábbi ítélet tehát semmis.

– Hogy áll az aktivitásban a tömb-magyarság, vagyis Székelyföld lakói?

– Pontosan tudom, hogy online aláírás, mintegy 20 ezer jött össze onnan, közben gyűjtik a papír alapúakat is, erről nincs még adatunk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a számítógép hálózat a digitális kultúra fejletlenebb, mint az anyaországban. Bízunk a közösségben, amely megértette, hogy miért létkérdés, hogy aláírják a kezdeményezést. Az RMDSZ ígéretet tett arra, hogy 220 ezer aláírást össze fog gyűjteni Erdélyből. Ehhez szükség van négy olyan uniós állam részvételére, ahol megvan legalább a minimális küszöb, a kisebbségi létszámot tekintve, amit a polgári kezdeményezésre vonatkozó rendelet előír. Bízunk benne, hogy Felvidékről is nagyszámú aláírás össze fog jönni, továbbá Horvátországból és a Balti államokból. Bízom a kárpát-medencei magyarság szolidaritásában. Ha ez a kezdeményezés sikeres lesz, az arról is fog szólni, hogy a trianoni határokkal szétszabdalt történelmi Magyarországon egy a nemzet.

Fotó: Szilléry Éva

– A Székelyföldön kívül esők is saját ügyként kezelhetők?

– Kalotaszeg, Partium is magyar nemzeti régiónak tekinthető, de Felvidék magyarlakta települései is, például a Csallóköz is. Székelyföld esetében le tudjuk mérni, hogy száz esztendőn keresztül folyamatosan zajlott ennek a területnek az elszegényítése. 2007- től, az uniós csatlakozástól Székelyföldet a középfejlesztési régióba sorolta. Három román többségű megye folyamatosan fejlődött, míg Székelyföld lemaradt. A román többségű Brassó, Szeben, Fehér megyében a GDP 20 százalékkal emelkedett, miközben Kovászna megyében stagnált. A középfejlesztési régió, tehát nem felzárkóztatta a kevésbé fejlett régiókat, hanem ellenkezőjére fordította gazdasági helyzetüket. Közben Európai Bizottságot a régión belüli különbségek nem érdeklik. Székelyföldnek szüksége lenne a regionális fejlesztésre. A szórvány magyarokat azért nem érdekli, mert a román többségű területeken építkeznek. Ez ellen kell felvennünk a harcot. A diszkrimináció tilalmáról szóló uniós irányelvben létezik egy olyan megfogalmazás, amely a közvetett kirekesztésről beszél. Minden olyan formája ide értendő, amely látszólag semleges intézkedéseken keresztül sújtja a lakosság egy részét.

– A magyarországi pártok többsége támogatja a kezdeményezést: Karácsony Gergely, Gulyás Gergely is melléállt, sőt az LMP, az MSZP és a Momentum is adott aláírásokat. A székely kérdés a köztudatban ennek ellenére még mindig, mint a kormánypárt ügye szerepel? Megosztja a politikát?

– Sikerült a magyar társadalomban Székelyföld mellett egységet teremteni és ebben nagy erő, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottsága egyhangúan elfogadta a támogatói nyilatkozatot. Tegnap frakció ülésen tárgyalták a kérdést, majd többpárti vita után szerdán szavazni fog a parlament róla.

– A sikeres kampány elsősorban gazdasági alapokat jelenthet, a székely autonómia azonban egy külön kérdés...

– Egy újabb út nyílik meg, hogy az Európai Unió küzdőporondjain ezzel a legitimitással a hátunk mögött harcoljunk a székely autonómiáért. Hatéves jogi küzdelemben bebizonyítottuk, hogy tudunk nyerni és meg vagyok győződve, hogy itt is sikeresek leszünk.