Ilya Shapiro: Egészségtelen légkör alakult ki

Mérgezi a közéletet az a bírálat, amelyet az amerikai legfelső bíróság a baloldaltól, jogászprofesszoroktól és újságíróktól kap — mondta lapunknak Ilya Shapiro amerikai alkotmányjogász, aki a Mathias Corvinus Collegium vendégelőadójaként járt Budapesten. A Manhattan Institute jobbközép kutatóintézet alkotmányügyi igazgatója arról is beszélt, hogyan üldözték el Joe Bident bíráló Twitter-üzenete miatt a Georgetown Egyetemről.

20221003 Budapest Ilya Shapiro a Cato Institute alelnöke, a Robert A. Levy Alkotmánytudományi Központ igazgatója Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Ki nyeri a félidős választásokat Amerikában? Mi a tippje? 
– A republikánusok átveszik a képviselőház vezetését, a szenátusi győzelmük viszont nagyon bizonytalan. Ha nem nyernek a szenátusban, az a jelöltjeik sara lesz, egyes, nyerhető helyeken ugyanis nem éppen a legjobbak nyerték meg közülük az előválasztást. 

– És 2024-ben? Donald Trump újra Joe Biden ellen? Esetleg ismét Hillary Clinton ellen? 
– Ne is mondja, olyanok lettünk, mint a Szovjetunió: minden vezetőnk lassan nyolcvanéves! A kongresszusban ott van Nancy Pelosi vagy Chuck Schumer is, aki még egész fiatal, ő csak 71! Nem érdemelnénk meg végre legalább hatvanasokat?! Mindenesetre nehéz megmondani, hogyan alakul a helyzet két év múlva.

– Mit vár a konzervatív többségű szövetségi legfelső bíróság új ítélkezései évadjától? Az abortuszhoz való jogot eltörlő ítélet igazi szenzáció volt. 
– Ilyen súlyú ítélet, mint a Roe kontra Wade megváltoztatása, most nem várható, talán ötvenévente egyszer, ha akad ilyesmi. De nagy témákat vesznek elő ezúttal is a talárosok, mint a bőrszín szerinti preferenciák az amerikai felsőoktatásban, a választási törvény, a szólásszabadság és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépés kapcsolata. 

Mérgezi a közéletet a bírálat, amelyet a bíróság a baloldaltól, jogászprofesszoroktól és újságíróktól kap, miszerint csak a végeredményt akarják az egészből kisajtolni. A többségi vélemény alapja egy jogfilozófia, ami persze csalódást kelt a baloldali jogászelitben. 

– Mindenesetre az abortuszítélet igen demokratikusnak tűnik: az egyes államokat hatalmazza fel a szabályozásra. Nem így látja?
– De, igen. Semmi gond nincs azzal, ha mondjuk Kalifornia vagy New York liberálisan áll az abortuszhoz, Texas vagy Oklahoma pedig konzervatívan. Jó lenne, ha az egyes államok más kérdéseket is maguk tudnának szabályozni.    

 – Nem erősíti a bíróság maga is az amerikai kultúrharcot azáltal, hogy konzervatív ellensúlyt képez a baloldali Biden-kormánnyal és a szintén demokrata többségű kongresszussal szemben? 
– Nem vagyok biztos benne, nem kérdőjelezem meg egyetlen főbíró jóhiszeműségét sem. De az tény, hogy a bírók az amerikai polgárháború óta példátlanul polarizált közélet pártpolitikai harcainak meghosszabbított karjaként jelennek meg. Az egyetlen tartós megoldás az lenne, ha a bíróság a végrehajtó hatalom helyett az egyes szövetségi államoknak és a törvényhozásnak juttatna vissza hatásköröket. Valóban nem túl jó állapot, hogy a bíróság minden júniusban eldönt vagy féltucatot az ország fajsúlyos ügyei közül, de jelenleg ez van, ez az elmúlt évtizedekben végbement központosítás eredménye. A főbírók fontosabb szerepet töltenek be, mint amilyet kellene. 

Az amerikai alkotmánybíróság nem könnyű időket él meg. Ezt erősítette a kiszivárogtatási botrány is: az abortuszról szóló ítélet hónapokkal előbb kikerült a sajtóhoz. 

– Bő két évtizede még az elnökválasztást is eldöntötték, amikor George W. Busht hozták ki győztesnek Al Gore-ral szemben…
– Nem is tudtak volna nem dönteni az eléjük terjesztett ügyben, de tény, hogy ez is hozzájárult jogi háborúink eszkalációjához. 

– Ritkán látni olyan országot, ahol az alkotmánybírók ennyire reflektorfénybe kerülnek. A meghurcolt konzervatív főbírójelölt, Brett Kavanaugh szó szerint elsírta magát a szenátusi meghallgatásán, újabban pedig fizikai támadásoktól is tartania kell…
– Ez is a bíróság túl jelentős szerepének a következménye. Kavanaugh jelöléséből már a későbbi, szexuális zaklatási vádak előtt is felfokozott ügy lett. Ennek az volt az oka, hogy Kavanaugh Anthony Kennedy helyére készült a bíróságba, aki pedig a mérleg nyelve volt. A nála konzervatívabb Kavanaugh-val jobbra mozdult volna – és mozdult is végül el – a mérleg nyelve. Régebben nem volt gyakorlat, hogy a főbírókat testőrök védik, ha útra kelnek, nem voltak ennyire felismerhetők, mint most.

– Hadd tegyek fel egy személyes kérdést! Miért is jött el a washingtoni Georgetown Egyetem jogi karáról? 
– Az alkotmányügyi központ igazgatója voltam az egyetemen, amikor egy Twitter-üzenetben bíráltam, hogy Joe Biden elnök nem és bőrszín szerint is előre meghatározza, milyen jogászt jelöl majd a legfelső bíróságba. Fekete bőrű nőről tett említést. Szerintem ezt előre nem szabad így kijelenteni. Ezután megvádoltak, hogy rasszista és szexista vagyok. Felfüggesztettek, lefolytattak egy úgynevezett vizsgálatot is, hogy megsértettem-e a Twitter-üzenetemmel az egyetem antidiszkriminációs politikáját. Ez eltartott négy hónapig, ami önmagában nevetséges. Végül megállapították, hogy mivel nem voltam az egyetem főállású alkalmazottja, ezért a szabályozás nem terjed ki rám. De kaptam egy levelet az egyetem egyik irodájától, hogy ha lesz még valamilyen megnyilvánulásom, amely másokat bánt, akkor azt „sértő egyetemi környezet” megteremtéseként fogják értelmezni. Ekkor mondtam fel. Úgy döntöttem, nem maradhatok egy ilyen rezsimben. A Georgetown felszámolta a campuson a szólásszabadságot. 

Nagyon nehéz ma a túlélés az amerikai felsőoktatásban, amely korábban is baloldali többségű volt ugyan, de újdonság, hogy a vezető egyetemi tisztségviselők most már gazsulálnak is a radikális csőcseléknek.

Öncenzúrával teli, egészségtelen légkör alakult ki, a jogi karok is a progresszív ortodoxia eszközévé váltak. Már a hatvanas évek liberálisai is zúgolódnak ez ellen, hogy milyen intoleránsak a tanítványaik.

Borítókép: Ilya Shapiro amerikai alkotmányjogász (Fotó: Kurucz Árpád)