A karácsony közeledtével kezd lassulni a hazai közélet, érezhetően csökken a pörgés. Ez egyrészt helyes, hiszen ennek az időszaknak pont erről kell szólnia, másrészt néha éppen az ünnepek és az év vége érkezése szüli a híreket. Tegnap írtuk meg: egyes minisztériumok dolgozói is kapnak pulykapénzt, köztük egy miniszter, Trócsányi László is, holott Orbán Viktor ezt pár éve kvázi megtiltotta. De vannak örömtelibb hírek is, például adományozásokról szólók: Balassagyarmaton rabok segítettek egy kórháznak és egy gyermekotthonnak is. A szocialisták és a DK a jelek szerint választási megállapodást tehetnek a fa alá – olyat, amilyet –, Orbán Viktor azt, hogy a legtöbben őt akarják miniszterelnöknek – legalábbis az Orbán Viktor-közeli Századvég szerint –, Mészáros Lőrinc veje pedig első milliárdos közbeszerzését.
Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója is karácsonyi hangulatban lesz csütörtökön, kora délelőtt arról fog tájékoztatni minket, hogy az ünnepek alatt is biztonságban van az ország. Szerintünk azt is hozzáteszi majd, hogy a kormány (nem éppen befogadó) migrációs politikája miatt. Reméljük, a vidéki „bevándorlásszervező irodákat” is sikerül előbb-utóbb megrendszabályozni.
A ma várható belpolitikai események közül a legizgalmasabbnak az ígérkezik, hogy a Jobbik válaszol az ÁSZ több száz milliós bírságot előrevetítő jelentéstervezetére. Az Állami Számvevőszéknek érdemben foglalkoznia kell a párt reakciójával, meglátjuk, utána mit lép. Vona Gáborék mindenesetre több forgatókönyvvel is számolnak.
Szenteste előtt még belefér egy Budapestre szervezett V4-es találkozó is, az érintett országok parlamentjeinek családpolitikai ügyekkel foglalkozó bizottságai fognak összeülni itt.
A Központi Statisztikai Hivatal a népmozgalomról (születések, halálozások, házasságkötések stb.), a Magyar Nemzeti Bank az inflációról és az államháztartásról közöl számokat. (És ha már itt tartunk: nem lazsálnak a statisztikusok a tengerentúlon sem, Amerikában a GDP alakulásáról jelentenek, ami még Magyarország számára is tartogathat tanulságokat.)
Délben kiderül, mit ért Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az alatt, hogy uniós pénzből viccelnek az óvónőkkel. Mindenesetre az eddigi korrupcióinfókat elnézve nem sok jóra számítunk.
Külföld felé fordulva is találunk érdekességeket a mai eseménynaptárakban. Helyi parlamenti választásokat tartanak például a függetlenségi népszavazás utáni Katalóniában. Fontos állomása lehet ez ennek a sajátos „spanyol belügynek”, és az Európán belüli autonómiatörekvések jobb megértéséhez is adalékul szolgálhat. Rengeteget írtunk már Barcelona és Madrid szembenállásáról, idekattintva ön is elmélyedhet a témában.
Eközben több „fronton” is tárgyalnak Szíriáról, így Moszkvában (Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja) és Asztanában is (szintén Oroszország, illetve Irán és Törökország részvételével). A Közel-Kelet egy másik gócpontja, Jeruzsálem lesz a téma New Yorkban, ahol az ENSZ közgyűlésében várhatóan megszavazzák a Donald Trump amerikai elnök város státusára vonatkozó döntésének visszavonására vonatkozó határozattervezetet. Ismeretes: ő egy ideje Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, még az amerikai követséget is átköltözteti oda Tel-Avivból. Tegnap pedig közölte, hogy az USA nem fog segélyt küldeni azokba az országokba, amelyek ebben a kérdésben ellene szavaznak.
Tegnap megírtuk,
