Lehetségesnek és törvényesnek tartja Traian Basescu államfő újbóli felfüggesztését Dan Voiculescu médiamágnás, a bukaresti kormányban részt vevő Konzervatív Párt (PC) alapító elnöke – derült ki abból az interjúból, amelyet az Agerpres hírügynökség közölt csütörtökön a politikus-üzletemberrel.
Voiculescu szerint a demokrácia kudarca az, hogy Traian Basescu „ideiglenesen” visszatért az elnöki hivatalba, amit reményei szerint hamarosan „orvosolni” fognak. A PC alapító elnöke szerint október végén, november elején kerülhet sor az államfő újabb felfüggesztésére oly módon, hogy a leváltásáról rendezendő népszavazást – a választók iránt tanúsított „tisztelet” jeleként – együtt lehessen megtartani a parlamenti választásokkal.
„A július 29-i népszavazáson a választók 87 százaléka Basescu leváltására szavazott: nem engedhetjük meg magunknak, hogy dacoljunk a demokráciával. A románoknak elegük van a tétovázásból. A népakaratot tiszteletben kell tartanunk és ebben határozottaknak kell lennünk” – fejtette ki álláspontját Voiculescu.
Ügynökmúlt?
A PC-nek hat törvényhozója van a román parlamentben és egy minisztere (a mezőgazdasági tárca vezetője) a bukaresti kormányban. A párt politikai súlyát inkább a Voiculescu tulajdonában lévő médiabirodalom adja, amely jelentős közvélemény-befolyásoló tényezőnek bizonyult az utóbbi években.
A Basescu elnökhöz közeli jobboldali sajtó tényként kezeli azt, hogy Dan Voiculescu 1989 előtt a kommunista politikai rendőrség, a hírhedt Securitate ügynöke volt, és ezért gyakran „Félixként” emlegetik, állítólagos szekus fedőnevére utalva. Voiculescu feltételezett ügynökmúltjáról a román igazságszolgáltatás az évek során ellentmondásos ítéleteket hozott.
Közlönyben a határozat
Traian Basescu azután lett ismét Románia teljes jogú elnöke, miután hétfőn megjelent a hivatalos közlönyben a másfél hónapja felfüggesztett államfő leváltásáról rendezett, július végi népszavazás érvénytelenségét megállapító alkotmánybírósági határozat.
A referendum akkor lett volna érvényes, ha azon részt vesz a választási névjegyzékben szereplő román állampolgárok többsége, vagyis több mint kilencmillió polgár. Július 29-én viszont csak nyolc és fél millió szavazó járult az urnákhoz, így hiába voksolt csaknem hét és fél millió polgár – a 2009-ben ötmillió polgár által megválasztott – Traian Basescu menesztésére, az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a referendumot. Az alkotmánybíróság határozatát hétfőn felolvasták a parlament ülésén, ezzel az utolsó jogi akadály is elhárult Basescunak az elnöki hivatalba való visszatérése elől.
Az MNO-nak adott nyilatkozatában Szász Alpár Zoltán azt hangsúlyozta: a baloldali „puccskísérlet” megbukott, az államfőt nem tudták bűnbakká tenni.
A népszavazás és az azt övező politikai csaták egyébként a román közjogi berendezkedés problémáit mutatják, amit már hosszú ideje képtelenek orvosolni a parlamenti pártok.
A népszavazás kapcsán az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt a Velencei Bizottság is kifogással élt.
A belügyminisztériumot érint „nyomásgyakorlás” miatt Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős miniszter lemondott tisztségéről. A bukaresti belügyminisztérium egyik államtitkára, Ioan Nicolae Cabulea ellen a román ügyészség bűnvádi eljárást indított hivatali visszaélés gyanújával.
Ismert, kormányzó romániai Szociálliberális Unió (USL) népszerűsége júliusban zuhanórepülésbe kezdett.
Romániában december 2-án tarthatják meg a parlamenti választásokat.
Bojkottálták volna az ülést
Ismert, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség képviselői hétfőn megpróbálták bojkottálni a bukaresti parlament ülését, de egy részük később megváltoztatta a döntését, így Traian Basescu előtt egyenes lett az út, hogy visszatérhessen hivatalába.
A kormánypártok bojkottja miatt a meghirdetett időpontban nem gyűltek össze a határozathozatalhoz szükséges számban a szenátorok és képviselők a román parlament hétfői rendkívüli ülésén, amelyen a törvényhozóknak hivatalosan tudomásul kellett volna venniük az államfő leváltásáról rendezett népszavazás érvénytelenségéről szóló alkotmánybírósági határozatot.
A bojkott kapcsán a Romania Libera című lapban az volt olvasható: Pontáék „cirkusza” tovább rontott az ország nemzetközi megítélésén.
Szabályos volt a referendum
A májusban hatalomra került Szociálliberális Unió már korábban is minden eszközt bevetett, hogy akár a jogszabályokat is felrúgva eltakarítsa az útjából Basescut, majd az érvénytelen népszavazást követően a legfőbb célja az volt, hogy a választói névjegyzékből teljesen jogtalanul töröljék ki a külföldön élő román állampolgárokat. Az alkotmánybíróság végül augusztus 21-én döntött úgy, hogy érvénytelen volt a július 29-i referendum és az elnök visszatérhet a hivatalába.
Összefognak a jobboldalon
Közben szándéknyilatkozatot írt alá öt politikai szervezet Bukarestben arról, hogy közösen állítanak jelölteket Romániában az év végi parlamenti választásokon. A jobboldali összefogásban a legutóbbi parlamenti választásokon győztes Demokrata Liberális Párt (PDL), a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök által alapított Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD), az 1996 és 2000 között kormányzó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), a nemrég alakult Új Románia Párt (PNR) és a Kereszténydemokrata Alapítvány (FCD) vesz részt. A szándéknyilatkozat szerint a jobboldali szervezetek szeptember folyamán választási szövetségbe tömörülnek, hogy politikai alternatívát teremtsenek a májusban kormányra került Szociálliberális Szövetséggel (USL) szemben.
Vasile Blaga, a PDL elnöke kijelentette, pártjának eltökélt szándéka, hogy egyesítse erőit a demokrácia és a jogállam mellett elkötelezett szervezetekkel. „Az ellenfelünk a baloldali USL, amely maga alá gyűrte a jogállamot és az igazságszolgáltatást. A baloldal felelőtlensége elszigetelt minket a demokratikus országok családjától, hagyományos partnereinktől, a Európai Uniótól és NATO-tól. Most azért fogunk össze, hogy visszaadjuk Románia hitelét” – jelentette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
