A névtelenséget kérő tisztségviselő az MTI-nek elmondta, hogy a brüsszeli testület jogi szolgálata egyelőre nem végzett a negyedik módosítás értékelésével, ráadásul a magyar törvényhozás napirendjén újabb, a kifogásolt passzusokra vonatkozó módosítási javaslatok szerepelnek, ami tovább késleltetheti az uniós elemzés lezárását.
A bizottság egyik szóvivője, Cezary Lewanowicz korábban az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy a magyar alkotmányos helyzet szerepelt az Európai Bizottság keddi ülésének napirendjén. A szóvivő annyit közölt, a rövid szóbeli véleménycsere, megbeszélés célja mindössze annyi volt, hogy a bizottság elnöke, José Manuel Barroso beszámoljon a biztosi kollégiumnak a helyzet állásáról.
A név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás az MTI érdeklődésére arról nem tudott nyilatkozni, hogy Barroso pénteken írt levele és Orbán Viktor miniszterelnök arra írt válasza óta a bizottság és a magyar kormány vezetője váltott-e szót, üzenetet, levelet az alaptörvény márciusban elfogadott negyedik módosításáról. Azt viszont elmondta, hogy bár a napokban mindketten Strasbourgban lesznek, és szerdán mindketten Margaret Thatcher volt brit kormányfő temetésére utaznak majd, várhatóan nem lesz alkalmuk megbeszélést folytatni a magyar alaptörvény körül kialakult vitáról.
Orbán Viktor a hétfő esti, Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására.
Szombaton Selmeczi Gabriella, a nagyobbik kormánypárt szóvivője is közölte, a Fidesz kész bárkivel párbeszédet folytatni az alkotmány negyedik módosításával kapcsolatban, mert elkötelezett az európai értékek és normák iránt, s ugyanígy elkötelezett a magyar családok, a nemzeti vagyon, a magyar föld, a felelős pénzügyi gazdálkodás mellett is.
Schöpflin Györgynek, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének a New Europe-ban írása, a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilapban pedig nyilatkozata jelent meg hétfőn az alkotmánymódosításról. „A komolyan érdeklődők könnyen megbizonyosodhatnak afelől, hogy a magyarországi hajléktalanokat nem kriminalizálják, a vallásszabadságot nem fenyegetik, az alkotmánybíróság hatáskörét nem nyirbálják meg, a médiaszabadság pedig nem csorbul. Hacsak a megfigyelő nem dönt úgy, hogy az Orbán-kormány minden cselekedetét a lehető legnegatívabb olvasatban értelmezi” – írta a politikus.
„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre és racionális érvekkel meggyőzhető.
„Nem talált visszhangra a pénteki megbeszélésen” az a magyar kormány képviselői részéről megfogalmazott kérés, miszerint a Velencei Bizottság ne politikai, hanem jogi alapon folytasson vizsgálatot a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán.
