Csúnyán elzavarták a kormányt, de a baloldalból sem kértek

Bulgáriában és Pakisztánban kormányváltást hozott a május, Nagy-Britanniában előretört az unióból való kilépést szorgalmazó függetlenségi párt.

Májusban három főbb, valamit több nagy jelentőségű önkormányzati választást tartottak világszerte. Az eredményeket tekintve inkább patthelyzetről lehet beszélni, mivel volt olyan ország, ahol a jobboldal, míg volt olyan voksolás, ahol a főárammal szembeni erők könyvelhettek el sikert. Több kormány is megbukott, de az újonnan színre lépők sem rendelkeznek erős pozíciókkal.

A hónap elején Nagy-Britanniában tartottak részleges önkormányzati választást. Az összesített szavazatarányok alapján a UKIP – az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, amelynek elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból – a harmadik helyre zárkózott fel, maga mögé utasítva a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat. A BBC-nek nyilatkozó választási szakértők hangsúlyozták, az EU-ellenes brit párt – amelyet néhány évvel ezelőtt a legtöbben még kis szélsőséges csoportnak tartottak – a mostani választásokon vált ténylegesen országos jelentőségű politikai erővé.

Malajziában a május 5-ei voksoláson a kormányzó Nemzeti Front 133 képviselői helyet szerzett meg a 222 fős parlamentben, héttel kevesebbet, mint 2008-ban, és messze kevesebbet, mint a célul kitűzött kétharmados többség. Az ellenzék nem fogadta el az eredményeket, és több tüntetést is tartott a feltételezett csalások miatt.

Szintén május 5-én tartottak tartományi választásokat Salzburgban, amely az utolsó megmérettetés volt a szeptemberi parlamenti voksolás előtt, és a kormánypártok visszaesését hozta. Különösen a várost eddig irányító szociáldemokratáktól (SPÖ) pártoltak el nagy számban a szavazók: míg 2009-ben a lakosság 39 százalékának bizalmát élvezték, ezúttal 24 százalék szavazott rájuk. Gabi Burgstaller tartományfőnök az előzetes eredmények ismertté válása után bejelentette lemondását. A legtöbb szavazatot (30 százalék) a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta, rájuk 2009-ben a lakosság 36 százaléka adta voksát.

A május 11-i pakisztáni parlamenti választáson a szavazatok teljes feldolgozottsága alapján Navaz Sarif, a volt kormányfő vezette Pakisztáni Muzulmán Liga-Navaz (PML-N) pártnak minden bizonnyal többsége lesz a törvényhozásban. Navaz így már harmadik alkalommal foglalhatja el a miniszterelnöki bársonyszéket. A PML-N a 342 tagú pakisztáni parlament közvetlenül megválasztott 269 képviselői helyéből (eredetileg 272-t választanak, de elmaradt a küzdelem 3 helyért annak nyomán, hogy egy jelölt meghalt) 123 mandátumot szerzett. Az általában a kormányt alakító pártot támogató független jelöltek 25 helyet szereztek a parlamentben, így Navaz számára biztosított a többségi kormányzás.

A május 12-ei bulgáriai előre hozott választáson a legtöbb helyet, 97-et a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) szerezte meg a szavazatok 30,5 százalékával, második a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) lett 84 képviselővel (26,61 százalék), a török kisebbség képviseletében fellépő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (11,29 százalék) 36, a nacionalista Ataka (7,3 százalék) 23 politikust küldhet a törvényhozásba. A politikai oldalak közötti patthelyzet végül május 29-én oldódott meg, amikor a parlament bizalmat szavazott a szocialisták által támogatott Plamen Oresarszki párton kívüli pénzügyi szakembernek.

Izgalmak és elképesztő fordítások

A kormányzó baloldali erők vereségével zárultak az április külföldi választások, amelyek közül az izlandi parlamenti, és az első horvátországi európai parlamenti voksolás emelkedett ki. A Venezuelában és Montenegróban tartott elnökválasztásokon bár a kormányzó baloldali jelöltek futottak be, de sikerük lényegesen kisebb arányú volt, mint azt várták.

Jobboldali és baloldali sikereket egyaránt hoztak a márciusban világszerte tartott elnök-, parlamenti, vagy éppen önkormányzati választások. Ausztriában megkezdődött az idei választási menetelés, amelynek a végén új parlamentet választanak a „sógorok”, míg Svájcban népszavazáson döntöttek a mértéktelen javadalmazások elharapózásának megakadályozásáról.

Kormányváltások, fényes győzelmek, valamint egy elképesztő patthelyzet jellemezte a februárban tartott választásokat világszerte. A legnagyobb figyelmet az olaszországi választások kapták, ahol csúfosan megbukott Mario Monti, a helyi Bajnai Gordon mozgalma, valamint Silvio Berlusconi ismételten vert helyzetből állt föl.

Meglehetősen izgalmas változások történtek a világ választási térképén 2013 januárjában, mivel új elnöke lett Csehországnak, valamint eléggé összekuszálódott a kép Izraelben. Ausztriában a sorkötelezettség fenntartására voksoltak, míg Bulgáriában a többség szeretett volna egy új atomerőművet, de a referendum érvénytelen lett.