Májusban három főbb, valamit több nagy jelentőségű önkormányzati választást tartottak világszerte. Az eredményeket tekintve inkább patthelyzetről lehet beszélni, mivel volt olyan ország, ahol a jobboldal, míg volt olyan voksolás, ahol a főárammal szembeni erők könyvelhettek el sikert. Több kormány is megbukott, de az újonnan színre lépők sem rendelkeznek erős pozíciókkal.
A hónap elején Nagy-Britanniában tartottak részleges önkormányzati választást. Az összesített szavazatarányok alapján a UKIP – az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, amelynek elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból – a harmadik helyre zárkózott fel, maga mögé utasítva a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat. A BBC-nek nyilatkozó választási szakértők hangsúlyozták, az EU-ellenes brit párt – amelyet néhány évvel ezelőtt a legtöbben még kis szélsőséges csoportnak tartottak – a mostani választásokon vált ténylegesen országos jelentőségű politikai erővé.
Malajziában a május 5-ei voksoláson a kormányzó Nemzeti Front 133 képviselői helyet szerzett meg a 222 fős parlamentben, héttel kevesebbet, mint 2008-ban, és messze kevesebbet, mint a célul kitűzött kétharmados többség. Az ellenzék nem fogadta el az eredményeket, és több tüntetést is tartott a feltételezett csalások miatt.
Szintén május 5-én tartottak tartományi választásokat Salzburgban, amely az utolsó megmérettetés volt a szeptemberi parlamenti voksolás előtt, és a kormánypártok visszaesését hozta. Különösen a várost eddig irányító szociáldemokratáktól (SPÖ) pártoltak el nagy számban a szavazók: míg 2009-ben a lakosság 39 százalékának bizalmát élvezték, ezúttal 24 százalék szavazott rájuk. Gabi Burgstaller tartományfőnök az előzetes eredmények ismertté válása után bejelentette lemondását. A legtöbb szavazatot (30 százalék) a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta, rájuk 2009-ben a lakosság 36 százaléka adta voksát.
A május 11-i pakisztáni parlamenti választáson a szavazatok teljes feldolgozottsága alapján Navaz Sarif, a volt kormányfő vezette Pakisztáni Muzulmán Liga-Navaz (PML-N) pártnak minden bizonnyal többsége lesz a törvényhozásban. Navaz így már harmadik alkalommal foglalhatja el a miniszterelnöki bársonyszéket. A PML-N a 342 tagú pakisztáni parlament közvetlenül megválasztott 269 képviselői helyéből (eredetileg 272-t választanak, de elmaradt a küzdelem 3 helyért annak nyomán, hogy egy jelölt meghalt) 123 mandátumot szerzett. Az általában a kormányt alakító pártot támogató független jelöltek 25 helyet szereztek a parlamentben, így Navaz számára biztosított a többségi kormányzás.
A május 12-ei bulgáriai előre hozott választáson a legtöbb helyet, 97-et a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) szerezte meg a szavazatok 30,5 százalékával, második a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) lett 84 képviselővel (26,61 százalék), a török kisebbség képviseletében fellépő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (11,29 százalék) 36, a nacionalista Ataka (7,3 százalék) 23 politikust küldhet a törvényhozásba. A politikai oldalak közötti patthelyzet végül május 29-én oldódott meg, amikor a parlament bizalmat szavazott a szocialisták által támogatott Plamen Oresarszki párton kívüli pénzügyi szakembernek.
Izgalmak és elképesztő fordítások
A kormányzó baloldali erők vereségével zárultak az április külföldi választások, amelyek közül az izlandi parlamenti, és az első horvátországi európai parlamenti voksolás emelkedett ki. A Venezuelában és Montenegróban tartott elnökválasztásokon bár a kormányzó baloldali jelöltek futottak be, de sikerük lényegesen kisebb arányú volt, mint azt várták.
Jobboldali és baloldali sikereket egyaránt hoztak a márciusban világszerte tartott elnök-, parlamenti, vagy éppen önkormányzati választások. Ausztriában megkezdődött az idei választási menetelés, amelynek a végén új parlamentet választanak a „sógorok”, míg Svájcban népszavazáson döntöttek a mértéktelen javadalmazások elharapózásának megakadályozásáról.
Kormányváltások, fényes győzelmek, valamint egy elképesztő patthelyzet jellemezte a februárban tartott választásokat világszerte. A legnagyobb figyelmet az olaszországi választások kapták, ahol csúfosan megbukott Mario Monti, a helyi Bajnai Gordon mozgalma, valamint Silvio Berlusconi ismételten vert helyzetből állt föl.
Meglehetősen izgalmas változások történtek a világ választási térképén 2013 januárjában, mivel új elnöke lett Csehországnak, valamint eléggé összekuszálódott a kép Izraelben. Ausztriában a sorkötelezettség fenntartására voksoltak, míg Bulgáriában a többség szeretett volna egy új atomerőművet, de a referendum érvénytelen lett.
