Szintén a The New York Times hasábjain jelent meg, hogy miközben az amerikai törvényhozók arról vitáznak, hogy az Egyesült Államok indítson-e katonai akciót Szíriában, egyre sokasodnak a bizonyítékok a felkelők vallási radikalizmusára és brutalitására vonatkozóan.
A lap beszámolója szerint a két és fél éve tartó polgárháború alatt Szíria jelentős részén kusza, rendezetlen és nehezen átlátható viszonyok alakultak ki: a kormány ellenőrzése alól kikerült országrészekben gerillák és bűnözők – útonállók, emberrablók, gyilkosok – garázdálkodnak, akik legalább olyan kegyetlenek, mint a kormányerők. A helyzetet bonyolítja, hogy a felkelőcsoportok egy része radikális iszlamista nézeteket vall, egy-két szervezet pedig nyílt szövetségre lépett az al-Kaidával is. A felkelők, akiket a Szíria megtámadását tervezgető USA támogat, egyébként beismerték, ők használtak a közelmúltban vegyi fegyvert Damaszkusz környékén.
Felmerül tehát a kérdés, hogy Amerika ismét megrendezi-e saját háborúját. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az MNO-nak azt mondta, Amerika történelme a Lusitania cirkáló óta különösen gazdag olyan háborúkban, amelyekbe finoman szólva sem tisztázott ürügyekkel szállt be. Szíria esetében a vegyifegyver-támadás a casus belli. Az amerikai külügyminiszter már egyértelműen jelezte, hogy akárki használta is, Aszad a hibás – hangsúlyozta Nógrádi.
A vegyifegyver-téma Szíria kapcsán decemberben került elő, amikor Washington aggódott amiatt, hogy Aszad rendszere „egyre gonoszabb fegyverekhez nyúl”, esetleg majd vegyi fegyvert is használhat. Januárban a francia Le Monde már tudni vélte, hogy Aszadék Homsznál vegyi fegyvert vetettek be, márciusban pedig Aleppónál halt meg kéttucatnyi ember harci gázoktól úgy, hogy a nyugati sajtó evidenciaként kezelte: a szír kormányzat tette. Obama újra és újra sietett figyelmeztetni Szíriát és Iránt: ha Aszad vegyi fegyvert vet be, Amerika megtorolja; a NATO pedig ugrásra készen várta az ENSZ jóváhagyását a támadáshoz.
