Reding feltette a kezét

Magyarország tiszteletben tartotta a bírák kényszernyugdíjazása ügyében született európai bírósági ítéletet – jelentette be a biztos.

BL
2013. 09. 04. 20:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés márciusban fogadta el azt a törvényt, amely a luxembourgi uniós bíróság ítéletét hivatott végrehajtani.

Viviane Reding most először jelentette ki nyilvánosan, hogy a megoldást a bizottság is rendben találja. Szóvivője mindeddig csak annyit volt hajlandó közölni, hogy Brüsszel vizsgálja, Magyarország megfelelően végrehajtja-e a döntést.

Egy brüsszeli panelbeszélgetésen a bizottság luxemburgi alelnöke a jogállamiság európai válságának egyik jelenségeként említette Franciaországot, ahol a romák alapvető jogai sérültek, Magyarországot, ahol a bírák kényszernyugdíjazása kapcsán az igazságszolgáltatás függetlensége miatt adott hangot aggodalmának, valamint a romániai „jogállamiság-válságot”, ahol az alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása sodorta veszélybe a jog uralmát.

Reding nyilatkozatai pontatlanságokat és szándékos csúsztatásokat tartalmaznak Magyarországgal szemben – mondta Navracsics Tibor az M1 Ma reggel című műsorában április 19-én. Navracsics korábban arról beszélt, hogy Reding részrehajló, „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. Mint azt az mno.hu korábban megírta, a hazánkkal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.

 

Júniusban a Magyar Nemzet egy név nélkül nyilatkozó olasz uniós forrás meg nem erősített információira hivatkozva arról írt, hogy Viviane Reding a zártkörű Bilderberg-találkozón úgy nyilatkozott, mindent megtesz majd, hogy gyengítse a jövő évi magyarországi választások eredményének legitimitását. A biztos később tagadta a vele kapcsolatos híreszteléseket.

„Hosszú párbeszéd után Magyarország tiszteletben tartotta a bizottság jogi álláspontját, a bizottság által kifogásolt összes ponton újra összhangba hozta alaptörvényét az uniós joggal. Magyarország – ahogyan azt a jogállamiság megköveteli – tiszteletben tartotta az Európai Bíróság múlt novemberi ítéletét, amely megerősítette a bizottság álláspontját, miszerint a magyar bírói kar 10 százalékát érintő korai kényszernyugdíjazás nincs összhangban az uniós joggal” – fogalmazott Viviane Reding.

Reding kijelentése a bíróság ítéletének tiszteletben tartásáról azért bír különös jelentőséggel, mert ha a bizottság úgy találta volna, hogy a magyar szabályozás nem tesz eleget az ítéletnek, akkor újabb kötelezettségszegési eljárást indíthatott volna. Ez alkalommal viszont már fordulhatott volna azonnal a luxembourgi bírósághoz, és akár rögtön pénzbüntetés kiszabását is kérhette volna.

A márciusban elfogadott jogszabály értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára – egy átmeneti időszakot követően – 2023. január 1-jétől csökken 65 évre, miközben az általános nyugdíjkorhatár akkorra szintén 65 évre emelkedik. Az a bíró vagy ügyész, aki az átmeneti időszakban éri el a nyugdíjkorhatárt, dönthet: helyén marad, „tartalékállományba” kerül vagy nyugdíjba megy, és ugyanez igaz a korábban kényszernyugdíjazott bírákra is. A kormány akkor azt közölte, hogy az elnöki posztot betöltött, nyugdíjba küldött bírák minden további nélkül, automatikusan visszakapják pozíciójukat, míg a korábban más bírósági vezető posztot betöltők, ha kérték, szintén visszakerülhettek állásukba, ha azt időközben nem töltötték be. A visszahelyezett bírák a törvény értelmében visszamenőlegesen megkaphatták a felmentésük és a visszahelyezésük között eltelt időre járó bérüket. Azok a bírák, akiknek a visszahelyezése vezető pozícióikba nem volt lehetséges, eredeti teljes megbízatásukra járó juttatásaikat megkaphatták.

Az Európai Bíróság tavaly novemberi ítéletében azt mondta ki, hogy a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, ezért a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik.

Reding az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtésről is beszélt: kettős mércét, a keleti tagállamokkal szembeni előítéletet emlegetett egyes nyugati országok részéről a jogállamiság megítélése és a sajtószabadság területén.

Elmondta, hogy tapasztalata szerint ha egy keleti tagállamban nyomást gyakorolnak egy újságíróra, akkor a német, a brit, a francia, a svéd és a finn külügyminiszter izgatott lesz, és a bizottság beavatkozását kéri, az Európai Parlament azonnal plenáris vitát kezdeményez és határozati javaslatot készít, amelyben elítéli a történteket. „Ezek a miniszterek és képviselők egyetlenegyszer sem telefonáltak, amikor (David) Mirandát letartóztatták a londoni repülőtéren három héttel ezelőtt vagy amikor a The Guardiannek meg kellett semmisítenie bizonyos bizonyítékokat a brit kormány kérésére” – jelentette ki Reding, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy az Európai Bizottságnak nem szabad belesétálnia a „Kelet-ellenes” előítéletek csapdájába a jogállamiságról folyó vitákban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.