Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 24. ülésén nemzetközi szakértők meggyőző bizonyítékokat tártak fel arról, hogy a Damaszkusz környékén készült video- és fényképfelvételek, melyek elméletileg a vegyifegyver-támadások áldozatairól készültek augusztus 21-én, már korábban el voltak készítve – idézi az orosz külügyminisztérium kedden közzétett közleményét az Oroszország Hangja rádió honlapja.
„A hallgatóságnak több szemtanú vallomását mutatták be, akik elmondták, hogy Kelet-Hutában a gerillák vetettek be vegyi fegyvereket. Az aktivisták kutatásainak eredményeit és a szemtanúk vallomásait elküldték egy Szíriával foglalkozó független bizottságnak” – olvasható a külügyminisztérium közleményében.
Korábban már az Associated Press (AP) tudósítója is arról számolt be, hogy a Damaszkusz-külvárosi (gútai) felkelők állítólag beismerték, hogy ők voltak a felelősek azért a komoly nemzetközi visszhangot kiváltó vegyifegyver-támadásért, amit a nyugati hatalmak Bassár el-Aszad erőinek tulajdonítottak. Az AP tudósítója – az Infowars.com tudósítása szerint – állítólag számos interjút készített orvosokkal, helyi lakosokkal, lázadó harcosokkal és családtagjaikkal. Sokan közülük úgy vélik, hogy a lázadók a szaúdi hírszerzés főnökétől, Bandar bin Sultan hercegtől kaphattak vegyi fegyvereket.
Barack Obama amerikai elnök is a korábbinál óvatosabban fogalmaz már a Szíriára mérendő katonai csapás ügyében. Hétfőn lehetségesnek nevezte a beavatkozás elkerülését, ha valósnak bizonyul az az orosz és szíriai indítvány, amely szerint Damaszkusz nemzetközi felügyelet alá helyezné vegyi fegyvereit.
Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense korábban kifejtette: azok a csoportok, amelyek végrehajtották a vegyifegyver-támadást, pontosan tudták, hogy ezzel a „rezsim átlép egy olyan határt”, amely elvileg külső beavatkozást is generálhat. Ezért a szakértő szerint a vegyi fegyveres támadás kizárólag bizonyos ellenzéki csoportoknak állhatott érdekében.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is arról beszélt: a vegyifegyver-támadás a szíriai ellenzék céljait szolgálta. Szerinte számos ponton sántít a felkelők verziója, miközben nyugati hatalmak ezekre a kétes információkra hivatkozva indítanának háborút Szíria ellen. Az ellenzékieknek természetesen létérdeke minden civil áldozatot a kormány nyakába varrni, hiszen így őrizhetik meg a nyugati közvélemény szemében a romantikus szabadságharcosok képét. Erre azonban rácáfol az, hogy többször bebizonyosodott: az ellenzékiek sem maradnak el kegyetlenkedés terén a kormányhű katonáktól.
A vegyifegyver-téma Szíria kapcsán decemberben került elő először, Washington amiatt aggódott, hogy Aszad rendszere „egyre gonoszabb fegyverekhez nyúl”, esetleg majd vegyi fegyvert is használhat. Januárban a francia Le Monde már tudni vélte, hogy Aszadék Homsznál vegyi fegyvert vetettek be, márciusban pedig Aleppónál halt meg kéttucatnyi ember harci gázoktól úgy, hogy a nyugati sajtó evidenciaként kezelte: a szír kormányzat tette. Obama újra és újra sietett figyelmeztetni Szíriát és Iránt: ha Aszad vegyi fegyvert vet be, Amerika megtorolja; a NATO pedig ugrásra készen várta az ENSZ jóváhagyását a támadáshoz.
Az ENSZ azonban nem szállított bizonyítékot a beavatkozáshoz, a megtorlásról szóló határozatot pedig Kína és az oroszok májusban újra megvétózták. A szír elnök ekkor azt nyilatkozta: sosem használna vegyi fegyvert a saját népe ellen, ha azonban mégis bevetette volna, annak nem tíz vagy húsz, hanem több ezer áldozata lett volna.