Európai parlamenti választási esélylatolgatónk I. részében Horvátországot és Szlovéniát vettük górcső alá, ahol a jobbközép erők szerezhetik a legtöbb mandátumot. A II. részben a német nyelvterület államaiban néztünk körül, míg a harmadik részben a szlovákiai magyarság esélyeit is elemeztük. A IV. részben az erdélyi magyarság szempontjából is felmértük a lehetőségeket, míg az V. részben bemutattuk a lengyel és a brit esélyeket.
Franciaország, Spanyolország és Olaszország együttesen 201 főt delegálnak az Európai Parlamentbe, amely a 751 helynek közel 30 százaléka. Mindhárom országban az utóbbi években gazdasági visszaesésről, folyamatosan növekvő munkanélküliségről, valamint éles politikai vitákról lehetett olvasni, éppen ezért a május 25-i voksolás több esetben is komoly változásokat hozhat az érintett államokban.
Franciaországban a 2012-es baloldali fordulat óta alaposan megváltozott a politikai klíma, amit már a márciusi önkormányzati választások is jól mutattak. A kormányzó szocialisták több nagyvárosban is veszítettek, míg a jobbközép és a radikális Nemzeti Front előretört. Az EP-választáson várhatóan még nagyobb pofonba fog beleszaladni a Francois Hollande által vezetett baloldali alakulat, amit az előzetes felmérések már jól mutatnak, mivel a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az FN tovább növelte előnyét a többi párttal szemben a közelgő európai parlamenti választások előtt.
A megkérdezettek 25 százaléka támogatta a Marine Le Pen vezette pártot, miközben a kormányon lévő Szocialista Párt népszerűsége 20-ról 18 százalékra esett. A jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) támogatottsága is valamelyest visszaesett, a korábbi 22-ről 21 százalékra mérséklődött. Elemzők azzal magyarázzák a szélsőjobboldali párt előretörését, hogy sok választó csalódott a hagyományos pártokban. A választók a szocialistáknak elsősorban azt róják fel, hogy nem találták meg a magas munkanélküliség ellenszerét. A konzervatív UMP pedig Nicolas Sarkozy egykori államfő 2012. májusi választási veresége óta a párton belüli hatalmi harcokkal van elfoglalva.
Egyébként a Nemzeti Front azt tervezi, hogy az idei választások után felálló Európai Parlamentben összefog a többi euroszkeptikus párttal, hogy megakadályozza a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését az EU és az Egyesült Államok között. A Reutersnek adott interjúban Le Pen arról beszélt, hogy egész sor olyan javaslat van, amelyet el kell halasztani, mert az Európai Bizottság kénytelen lesz tudatosítani, hogy nem tudja elfogadtatni őket a többséggel. Ilyen az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás is. A baloldal egy része ellenzi, az euroszkeptikusok is ellene vannak, kérdés, hogy az Európai Bizottság megkockáztatja-e egy ilyen fontos előterjesztés kudarcát, vagy inkább elhalasztja a napirendre tűzését – mondta.
Spanyolországban az EP-választás egyben a jövő évi parlamenti választásnak lesz a főpróbája, amelyet várhatóan 2015 utolsó harmadában tartanak majd. Az ibériai országot nagyon keményen megütötte a gazdasági válság, amely az ingatlanpiac összeomlásával vette kezdetét 2007-08-ban. Míg a José Luis Rodriguez Zapatero vezette baloldali kormány nem sokat tudott tenni a problémák ellen, addig a 2011-es előre hozott választásokon magabiztos győzelmet arató Mariano Rajoy vezette Néppárt (PP) kemény lépésekkel, de mostanra növekedő pályára állította Spanyolországot.
Talán ennek is köszönhető, hogy bár a munkanélküliség ráta még mindig 25 százalék fölött van a mediterrán államban, de mégis kormánypárti siker várható vasárnap. A legfrissebb felmérések szerint a PP a szavazatok 30-34, míg a legnagyobb ellenzéki szocialista párt 27-30 százalékára számíthat. Várhatóan mandátumot szerez még az Egyesült Baloldal, amely 10 százalék körül áll, a szociálliberális Unió, Haladás és Demokrácia alakulat, amely a szavazatok 6,7 százalékát szerezheti meg, és a regionális pártokat tömörítő Koalíció Európáért is.
Olaszországban a tavalyi előre hozott választás óta már a második kormány került hatalomra 2014 februárjában. Mateo Renzi Pierlugi Bersanit váltotta a miniszterelnöki székben, mivel a balközép Demokrata Párton (DP) belül az utóbbi iránt megrendült a bizalom. Mivel a kormányválságok finoman szólva sem számítanak különös eseménynek a csizma formájú országban, így a mostani időszak egyik nagy nyertesének tekinthető a DP.
A felmérések szerint a balközép alakulat a szavazatok 30-33 százalékára számíthat május 25-én. Második helyre futhat be a radikális baloldali Öt Csillag Mozgalom, amely 23-26 százalékot érhet el. A Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) 20, míg a radikális Északi Liga 6-7 százalékot kaphat majd a voksoláson. A fent felsorolt erőkön kívül még több kisebb párt is bejuthat az EP-be, mivel a küszöb csupán négy százalék.
Az FI az olasz választók többségét képviselő mérsékelt szavazók támogatottságát várja, Itália kormányozhatatlan ország, intézményes reformokra van szükség, és szigorú feltételekhez kell kötni azt, hogy Itália az euróövezet tagja maradjon – erről beszélt Berlusconi pártjának európai parlamenti választási kampánynyitóján. „Itália kormányozhatatlan ország. Matteo Renzi miniszterelnök választások nélkül jutott hatalomra. Ezért van szükség a FI által is támogatott intézményes reformokra.”
