Európai parlamenti választási esélylatolgatónk I. részében Horvátországot és Szlovéniát vettük górcső alá, ahol a jobbközép erők szerezhetik a legtöbb mandátumot. A II. részben a német nyelvterület államaiban néztünk körül, míg a harmadik részben a szlovákiai magyarság esélyeit is elemeztük. A IV. részben az erdélyi magyarság szempontjából is felmértük a lehetőségeket, míg az V. részben bemutattuk a lengyel és a brit esélyeket.
Franciaország, Spanyolország és Olaszország együttesen 201 főt delegálnak az Európai Parlamentbe, amely a 751 helynek közel 30 százaléka. Mindhárom országban az utóbbi években gazdasági visszaesésről, folyamatosan növekvő munkanélküliségről, valamint éles politikai vitákról lehetett olvasni, éppen ezért a május 25-i voksolás több esetben is komoly változásokat hozhat az érintett államokban.
Franciaországban a 2012-es baloldali fordulat óta alaposan megváltozott a politikai klíma, amit már a márciusi önkormányzati választások is jól mutattak. A kormányzó szocialisták több nagyvárosban is veszítettek, míg a jobbközép és a radikális Nemzeti Front előretört. Az EP-választáson várhatóan még nagyobb pofonba fog beleszaladni a Francois Hollande által vezetett baloldali alakulat, amit az előzetes felmérések már jól mutatnak, mivel a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az FN tovább növelte előnyét a többi párttal szemben a közelgő európai parlamenti választások előtt.
A megkérdezettek 25 százaléka támogatta a Marine Le Pen vezette pártot, miközben a kormányon lévő Szocialista Párt népszerűsége 20-ról 18 százalékra esett. A jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) támogatottsága is valamelyest visszaesett, a korábbi 22-ről 21 százalékra mérséklődött. Elemzők azzal magyarázzák a szélsőjobboldali párt előretörését, hogy sok választó csalódott a hagyományos pártokban. A választók a szocialistáknak elsősorban azt róják fel, hogy nem találták meg a magas munkanélküliség ellenszerét. A konzervatív UMP pedig Nicolas Sarkozy egykori államfő 2012. májusi választási veresége óta a párton belüli hatalmi harcokkal van elfoglalva.
Egyébként a Nemzeti Front azt tervezi, hogy az idei választások után felálló Európai Parlamentben összefog a többi euroszkeptikus párttal, hogy megakadályozza a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését az EU és az Egyesült Államok között. A Reutersnek adott interjúban Le Pen arról beszélt, hogy egész sor olyan javaslat van, amelyet el kell halasztani, mert az Európai Bizottság kénytelen lesz tudatosítani, hogy nem tudja elfogadtatni őket a többséggel. Ilyen az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás is. A baloldal egy része ellenzi, az euroszkeptikusok is ellene vannak, kérdés, hogy az Európai Bizottság megkockáztatja-e egy ilyen fontos előterjesztés kudarcát, vagy inkább elhalasztja a napirendre tűzését – mondta.
