Választás 2014: robbantás nélkül nem megy

Irakban, Indonéziában, Macedóniában és Bissau-Guineában is szavaztak áprilisban.

Kovács András
2014. 05. 02. 18:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az április sem szűkölködött választásokban világszerte, ráadásul hazánkban is négy év után járulhattak urnákhoz az állampolgárok, de a magyar belpolitikát hátrahagyva inkább másfelé fordítjuk a szemünket. A mögöttünk hagyott hónapban voksoltak az új parlamentre a világ legnépesebb muzulmán országában, a meglehetősen súlyos helyzetben lévő Irakban, valamint Macedóniában is. Elnököt választottak a Simon-botrány kapcsán a magyar médiában szinte mindennap szereplő Bissau-Guineában is, de semmi sem dőlt el még az afrikai országban.

A baloldali pártok jelöltje, egy kormányzati tisztséget eddig nem viselő akadémikus nyerte az elnökválasztást április 6-án Costa Ricán. Az egykori diplomata Luis Guillermo Solís a szavazatok mintegy 78 százalékát szerezte meg. Legfőbb ellenfele a kormányzó párt által jelölt Johnny Araya mindazonáltal a múlt hónapban gyakorlatilag visszalépett a második fordulótól, miután a közvélemény-kutatások súlyos vereséget jósoltak neki. A neve is csak azért maradt rajta a szavazócédulákon, mert a helyi alkotmány nem teszi lehetővé a jelöltségtől való távolmaradást.

Solís az első elnök, aki nem a hatalmat a múlt század hatvanas évei óta egymással megosztó jobboldali pártok jelöltjeként tudott választást nyerni. A második forduló rekordalacsony részvétel mellett zajlott, alig haladta meg az 50 százalékot. A választások előtt még Araya volt a favorit, de kampányát beárnyékolta a Laura Chinchilla elnök vezette kormányra vetülő korrupciós botrány.

Az ellenzék fő erejét adó Indonéz Demokratikus Küzdelem Pártja (PDI-P) a vártnál kevesebb szavazattal ugyan, de megnyerte a parlamenti és helyhatósági választásokat, amelyeken a legnagyobb meglepetést az iszlám formációk erősödése hozta április 9-én az előzetes eredmények szerint.

A népszerű jakartai kormányzó, Joko Widodo vezetése alatt az utóbbi hónapokban hirtelen nagy népszerűségre szert tevő PDI-P a voksok mintegy 19 százalékát szerezte csak meg, így a közvélemény-kutatások előrejelzésével ellentétben nem lesz jogosult önállóan jelöltet állítani a július 9-én esedékes elnökválasztásra. Indonéziában egy párt vagy koalíció csak akkor jogosult erre, ha megszerzi a parlamenti mandátumok 20 százalékát vagy a voksok 25 százalékát.Elemzők szerint a PDI-P a kampányban nem használta ki eléggé vezetője népszerűségét, és most szövetségeseket kell keresnie. A befektetőket nyugtalanítja a legnagyobb délkelet-ázsiai gazdaságban a választások után megnövekedett politikai bizonytalanság. A választási bizottság május 9-én teszi közzé a hivatalos eredményeket.

Az egykori pénzügyminiszter független jelölttel mérkőzik meg a bissau-guineai elnökválasztás második, május 18-án tartandó fordulójában. José Mário Vaz, a Guinea (Bissau) és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) jelöltje a szavazatok 40,99 százalékát szerezte meg a választási bizottság által közölt adatok szerint április 13-án.

Kihívója Nuno Gomes Nabiam független jelölt lesz, aki a voksok 25,14 százalékát gyűjtötte be. Nabiam, az ország polgári légi közlekedési vállalatának korábbi vezetője a balanta etnikai csoport képviselője, s úgy tűnik, hogy a hadsereg kiáll mellette. Az elnökválasztással egy időben parlamenti választásokat is tartottak, amelyen a kormányzó PAIGC 55 helyet szerzett a száztagú törvényhozásban. A rivális, a Párt a Társadalmi Megújulásért (PRS), az ország második legnagyobb politikai ereje 41 képviselőt küldhet a parlamentbe.

Elsöprő fölénnyel, a szavazatok 81,53 százalékát megszerezve nyerte meg az algériai elnökválasztást Abdel-Azíz Buteflika jelenlegi államfő – jelentette be április 18-án az ország belügyminisztere. A végleges eredmények szerint a második helyen végzett Ali Benflísz korábbi kormányfő 12,18 százalékot szerzett. Az ellenzéki politikus már a csütörtöki urnazárást követően tömeges csalásnak nevezte a választást.

A 77 éves államfő annak ellenére a választás legesélyesebb indulójának számított, hogy tavaly szélütést szenvedett és a választási kampányban személyesen alig mutatkozott. Buteflika 1999-ben került hatalomra a hadsereg segítségével, és harmadik elnökségi időszaka lejártával az ország eddig leghosszabb ideig hivatalban lévő államfőjének számít.

Nikola Gruevszki hivatalban lévő macedón miniszterelnök április 27-én késő este bejelentette pártja nagy arányú győzelmét az elnök- és parlamenti választásokon, azonban alakulata nem tudott abszolút többséget szerezni a törvényhozásban. A szkopjei választási bizottság közlése szerint a kormányzó konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) 61 mandátumot kaphat a 123 tagú parlamentben, a szociáldemokraták vezette ellenzéki szövetség pedig 34 képviselőt delegálhat.
A balközép ellenzék már április 27-én este közölte, hogy nem fogja elfogadni a választások eredményét, mert olyan súlyos szabálytalanságok történtek, amelyek befolyásolják azt. Gruevszki viszont ünneplő hívei előtt arról beszélt, hogy „Macedóniában békés, igazságos és szabad választások voltak, amelyeknek a legnagyobb nyertese maga az ország. Büszkék lehetünk rá.” A parlamenti választással egy időben tartott elnökválasztáson a VMRO-DPMNE támogatta jelenlegi államfő, Gjorge Ivanov vezet 55,7 százalékkal. Az ellenzéki jelölt, Sztevo Pendarovszki a voksok 40,5 százalékát kapta meg.

A hónap utolsó napján Irakban tartottak parlamenti választást, ahol több százezer katona és rendőr felügyelte a rendet. Ennek ellenére így is történtek azonban robbantásos merényletek az iraki fővárostól, Bagdadtól északra és nyugatra fekvő területeken, amelyek legkevesebb öt ember életét követelték és tizenhatot megsebesítettek.

A parlamenti választáson egy becslés szerint délig a mintegy huszonkétmillió választásra jogosult állampolgár harminc százaléka vett részt – közölte Mukdad as-Surajfi, a választási bizottság tagja. A szavazófülkéket helyi idő szerint este hat órakor zárták le. A hatóságok eddig nem nyilatkoztak arról, mikorra várhatóak az eredmények. A 2010-es választások után azonban két hetet kellett várni arra, hogy nyilvánosságra hozzák a voksolás kimenetelét.

Több tucat halálos áldozatot követeltek a januárban megtartott parlamenti és népszavazások világszerte. Egyiptomban új alkotmányt fogadtak el, amely tovább erősítheti a hadsereg befolyását a közügyekre, a bangladesi megméretés során pedig az ellenzék bojkottja borzolta a kedélyeket.

 

Februárban egyáltalán nem voltak békésnek nevezhetők azok a választások, amelyeknek éppen a helyzet normalizálását kellett volna szolgálniuk. Thaiföldön a kormánypárt győzött, de továbbra sem lehet tudni, mi lesz a válságos helyzet vége. Közép-Amerikában baloldali áttörést láthattunk, Svájcnak pedig elege lett a sok bevándorlóból.

 

Áttörést ért el a magyarság a március 16-ai szerbiai előre hozott parlamenti választáson, mivel sikerült növelnie képviseleti részarányát. Hasonlóan jól szerepelt a szlovákiai elnökválasztások történetének első magyar jelöltje, Bárdos Gyula: a voksok több mint 5 százalékát szerezte meg. A március emellett hatalmas baloldali bukásokról szólt Szlovákiában és Franciaországban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.