Választás 2014: robbantás nélkül nem megy

Irakban, Indonéziában, Macedóniában és Bissau-Guineában is szavaztak áprilisban.

Az április sem szűkölködött választásokban világszerte, ráadásul hazánkban is négy év után járulhattak urnákhoz az állampolgárok, de a magyar belpolitikát hátrahagyva inkább másfelé fordítjuk a szemünket. A mögöttünk hagyott hónapban voksoltak az új parlamentre a világ legnépesebb muzulmán országában, a meglehetősen súlyos helyzetben lévő Irakban, valamint Macedóniában is. Elnököt választottak a Simon-botrány kapcsán a magyar médiában szinte mindennap szereplő Bissau-Guineában is, de semmi sem dőlt el még az afrikai országban.

A baloldali pártok jelöltje, egy kormányzati tisztséget eddig nem viselő akadémikus nyerte az elnökválasztást április 6-án Costa Ricán. Az egykori diplomata Luis Guillermo Solís a szavazatok mintegy 78 százalékát szerezte meg. Legfőbb ellenfele a kormányzó párt által jelölt Johnny Araya mindazonáltal a múlt hónapban gyakorlatilag visszalépett a második fordulótól, miután a közvélemény-kutatások súlyos vereséget jósoltak neki. A neve is csak azért maradt rajta a szavazócédulákon, mert a helyi alkotmány nem teszi lehetővé a jelöltségtől való távolmaradást.

Solís az első elnök, aki nem a hatalmat a múlt század hatvanas évei óta egymással megosztó jobboldali pártok jelöltjeként tudott választást nyerni. A második forduló rekordalacsony részvétel mellett zajlott, alig haladta meg az 50 százalékot. A választások előtt még Araya volt a favorit, de kampányát beárnyékolta a Laura Chinchilla elnök vezette kormányra vetülő korrupciós botrány.

Az ellenzék fő erejét adó Indonéz Demokratikus Küzdelem Pártja (PDI-P) a vártnál kevesebb szavazattal ugyan, de megnyerte a parlamenti és helyhatósági választásokat, amelyeken a legnagyobb meglepetést az iszlám formációk erősödése hozta április 9-én az előzetes eredmények szerint.

A népszerű jakartai kormányzó, Joko Widodo vezetése alatt az utóbbi hónapokban hirtelen nagy népszerűségre szert tevő PDI-P a voksok mintegy 19 százalékát szerezte csak meg, így a közvélemény-kutatások előrejelzésével ellentétben nem lesz jogosult önállóan jelöltet állítani a július 9-én esedékes elnökválasztásra. Indonéziában egy párt vagy koalíció csak akkor jogosult erre, ha megszerzi a parlamenti mandátumok 20 százalékát vagy a voksok 25 százalékát.Elemzők szerint a PDI-P a kampányban nem használta ki eléggé vezetője népszerűségét, és most szövetségeseket kell keresnie. A befektetőket nyugtalanítja a legnagyobb délkelet-ázsiai gazdaságban a választások után megnövekedett politikai bizonytalanság. A választási bizottság május 9-én teszi közzé a hivatalos eredményeket.

Az egykori pénzügyminiszter független jelölttel mérkőzik meg a bissau-guineai elnökválasztás második, május 18-án tartandó fordulójában. José Mário Vaz, a Guinea (Bissau) és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) jelöltje a szavazatok 40,99 százalékát szerezte meg a választási bizottság által közölt adatok szerint április 13-án.

Kihívója Nuno Gomes Nabiam független jelölt lesz, aki a voksok 25,14 százalékát gyűjtötte be. Nabiam, az ország polgári légi közlekedési vállalatának korábbi vezetője a balanta etnikai csoport képviselője, s úgy tűnik, hogy a hadsereg kiáll mellette. Az elnökválasztással egy időben parlamenti választásokat is tartottak, amelyen a kormányzó PAIGC 55 helyet szerzett a száztagú törvényhozásban. A rivális, a Párt a Társadalmi Megújulásért (PRS), az ország második legnagyobb politikai ereje 41 képviselőt küldhet a parlamentbe.

Elsöprő fölénnyel, a szavazatok 81,53 százalékát megszerezve nyerte meg az algériai elnökválasztást Abdel-Azíz Buteflika jelenlegi államfő – jelentette be április 18-án az ország belügyminisztere. A végleges eredmények szerint a második helyen végzett Ali Benflísz korábbi kormányfő 12,18 százalékot szerzett. Az ellenzéki politikus már a csütörtöki urnazárást követően tömeges csalásnak nevezte a választást.

A 77 éves államfő annak ellenére a választás legesélyesebb indulójának számított, hogy tavaly szélütést szenvedett és a választási kampányban személyesen alig mutatkozott. Buteflika 1999-ben került hatalomra a hadsereg segítségével, és harmadik elnökségi időszaka lejártával az ország eddig leghosszabb ideig hivatalban lévő államfőjének számít.

Nikola Gruevszki hivatalban lévő macedón miniszterelnök április 27-én késő este bejelentette pártja nagy arányú győzelmét az elnök- és parlamenti választásokon, azonban alakulata nem tudott abszolút többséget szerezni a törvényhozásban. A szkopjei választási bizottság közlése szerint a kormányzó konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) 61 mandátumot kaphat a 123 tagú parlamentben, a szociáldemokraták vezette ellenzéki szövetség pedig 34 képviselőt delegálhat.
A balközép ellenzék már április 27-én este közölte, hogy nem fogja elfogadni a választások eredményét, mert olyan súlyos szabálytalanságok történtek, amelyek befolyásolják azt. Gruevszki viszont ünneplő hívei előtt arról beszélt, hogy „Macedóniában békés, igazságos és szabad választások voltak, amelyeknek a legnagyobb nyertese maga az ország. Büszkék lehetünk rá.” A parlamenti választással egy időben tartott elnökválasztáson a VMRO-DPMNE támogatta jelenlegi államfő, Gjorge Ivanov vezet 55,7 százalékkal. Az ellenzéki jelölt, Sztevo Pendarovszki a voksok 40,5 százalékát kapta meg.

A hónap utolsó napján Irakban tartottak parlamenti választást, ahol több százezer katona és rendőr felügyelte a rendet. Ennek ellenére így is történtek azonban robbantásos merényletek az iraki fővárostól, Bagdadtól északra és nyugatra fekvő területeken, amelyek legkevesebb öt ember életét követelték és tizenhatot megsebesítettek.

A parlamenti választáson egy becslés szerint délig a mintegy huszonkétmillió választásra jogosult állampolgár harminc százaléka vett részt – közölte Mukdad as-Surajfi, a választási bizottság tagja. A szavazófülkéket helyi idő szerint este hat órakor zárták le. A hatóságok eddig nem nyilatkoztak arról, mikorra várhatóak az eredmények. A 2010-es választások után azonban két hetet kellett várni arra, hogy nyilvánosságra hozzák a voksolás kimenetelét.

Több tucat halálos áldozatot követeltek a januárban megtartott parlamenti és népszavazások világszerte. Egyiptomban új alkotmányt fogadtak el, amely tovább erősítheti a hadsereg befolyását a közügyekre, a bangladesi megméretés során pedig az ellenzék bojkottja borzolta a kedélyeket.

Februárban egyáltalán nem voltak békésnek nevezhetők azok a választások, amelyeknek éppen a helyzet normalizálását kellett volna szolgálniuk. Thaiföldön a kormánypárt győzött, de továbbra sem lehet tudni, mi lesz a válságos helyzet vége. Közép-Amerikában baloldali áttörést láthattunk, Svájcnak pedig elege lett a sok bevándorlóból.

Áttörést ért el a magyarság a március 16-ai szerbiai előre hozott parlamenti választáson, mivel sikerült növelnie képviseleti részarányát. Hasonlóan jól szerepelt a szlovákiai elnökválasztások történetének első magyar jelöltje, Bárdos Gyula: a voksok több mint 5 százalékát szerezte meg. A március emellett hatalmas baloldali bukásokról szólt Szlovákiában és Franciaországban.