Koszovóban hónapok óta közbeszédtéma a nagyarányú emigráció – mondta Balla Lóránt pristinai magyar nagykövet, leszögezve: évek óta nincs olyan helyzet, hogy politikai vagy vallási üldöztetés miatt innen bárkinek menekülnie kéne. A pristinai kormányzat 50 ezerre, az ellenzék 200 ezerre becsüli azoknak a számát, akik már szedték a sátorfájukat az 1,8 milliós országból; az ellenzék természetesen a kormány gazdaságpolitikáját, a kabinet pedig az örökölt helyzetet okolja.
A menekültáradat okai egyértelműek: a nem túl rózsás gazdasági helyzetnek, és az elképesztő arányú munkanélküliségnek köszönhetően a fiatalok fele gyakorlatilag munkanélküli; ehhez jön hozzá a tavalyi súlyos belpolitikai válság, és hogy a megválasztott kormánnyal is elégedetlenek sokan – sorolta.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy hiába próbálja személyesen felhívni a figyelmet a koszovói médiában arra, hogy Magyarországon nem kapnak menekültstátuszt, és feleslegesen indulnak útnak, ha egyszer úgyis visszatoloncolják őket. Sokáig a kormány sem lépett fel aktívan a jelenség ellen, most kezdtek csak el hangulatjavító intézkedésekkel, médiakampánnyal, illetve a Belgrád felé induló buszok ellenőrzésével valamelyest tenni a helyzet javítása érdekében. Azóta Balla szerint némiképp javult a helyzet, a korábbi napi 10-12 busz helyett már „csak” 3-5 indul migránsokkal zsúfoltan Belgrád felé, de – mivel még ezrével hemzsegnek Szerbiában a magyar határ közelében – Magyarország egyelőre még nem fogja érezni az utánpótlás elapadását.
Nem a vakvilágba indulnak el a koszovóiak – mutatott rá a nagykövet –, hiszen még Jugoszlávia vendégmunkásaival kezdődött meg egy folyamatos kitelepülés Nyugat-Európába, ami a délszláv háború idején újabb lökést kapott; így sok, most induló koszovóit már várnak Németországban, Svájcban a barátok, rokonok. Az emigrációnak is megvolt a maga sorrendje: először a romák, majd a szegényebb koszovóiak indultak útnak, de november–december óta már olyanok indulnak el, akik házat, állást hagynak itt, és vágnak neki a jobb fizetés reményében a határnak.
Szerbiában egyébként egy 2 évvel ezelőtti megállapodás értelmében a koszovóiak személyi igazolvánnyal utazgathatnak, tehát az országon belül nem ütköznek különösebb ellenőrzésbe, olcsó is a jegy Belgrádba, 20-40 eurónyi összegért már eljutnak odáig, ahonnan Szabadka felé haladnak tovább, még mindig teljesen legálisan – mondta a nagykövet. Általában itt szedi fel őket a jól kiépült embercsempész-hálózat, amely tanácsokkal látja el őket, a migránsok pedig 20-40 fős csoportokban nekivágnak az útnak a határ felé.
A nagykövet szerint eddig mintegy 40 ezer menekültkérelem érkezett Magyarországra, de a kérelmet benyújtóknak csak egy töredéke tartózkodik nálunk, a nagyobbik részük „felszívódott”, köszönhetően a többnyire nyitott befogadóállomásoknak – valószínűleg átjuthattak a nyugati határainkon, mert tömegek visszaérkezéséről a pristinai nagykövet sem tud.
Míg hazánk biztonságos harmadik országnak tekinti Koszovót, addig több nyugat-európai ország, például Németország vagy Ausztria – a menekültek célországai – nem, és továbbra is menekültstátuszt kínálnak a migránsoknak. A schengeni övezeten belül, így a magyar–osztrák határon nincs különösebb ellenőrzés. Így magyar részről egyedül a problémát nem lehet megoldani, hiszen ezekbe az országokba is hazánkon keresztül szeretnének eljutni a migránsok. Ráadásul Magyarországon belül is akadnak lobbistáik a jogvédő szervezetek részéről.
A fő útvonal még mindig Szerbián és Magyarországon keresztül vezet, a migránsok 80 százaléka keresztülhalad hazánkon, ami – még ha a titokzatos „eltűnések miatt” csak átmenő forgalmat is jelent – jelentős terhet ró a befogadóállomások üzemeltetése miatt Magyarországra. Az alternatív útvonalak – Albánián keresztül hajóval Olaszországba, vagy Montenegrón és Horvátországon keresztül nehézkesebbek – mondta.
Így egyelőre úgy tűnik, még jó ideig mi leszünk a migránsok tranzitországa.
328 bevándorlót fogtak szerdán Csongrádban, kedden mintegy hétszázat; az utóbbi napokban pedig több alkalommal is előfordult, hogy jórészt koszovói származású menekülteket szállítottak le Nyugat-Európába tartó vonatokról. Összességében február első hetében több mint 11 ezer migránst tartóztattak fel Bács-Kiskun és Csongrád megyében. A helyzet komolyságát tükrözi, hogy szerbek mellett német rendőrök is felsorakoztak a szerb–magyar határon, a szerb és a magyar külügyminiszter pedig Európai uniós rendezést sürget a menekültkérdésben. A kormány részéről pedig az idegenrendészeti és a bevándorlással kapcsolatos szabályok jelentős szigorítását sürgette Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
Európa és Koszovó
A koszovóiak túlnyomó többsége valóban gazdasági okok, a totális mélyszegénység és az abszolút nyomor miatt jön el Koszovóból – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője. Simon Ernő szerint „a koszovói kérdés egész Európát érinti, arra európai szinten kell megoldást keresni”, de a problémát döntően Koszovóban kell kezelni, ez pedig nyilvánvalóan nem menekültügyi, hanem annál jóval összetettebb kérdés.
Ausztria és Németország a cél
Visszaélésszerűen alkalmazzák a kérelmezők a menekültügyi eljárást, így teszik magyarországi tartózkodásukat jogszerűvé – mondta Vas Gizella, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határrendészeti főosztályvezetője a Belügyminisztériumban csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója arról beszélt: a kérelmezők nyolcvan százaléka tűnik el a hatóság szeme elől az eljárás alatt. A schengeni övezeten belül rendszerint Ausztriát és Németországot célozva továbbutaznak.
