A koszovói kérdés egész Európát érinti

A koszovóiak túlnyomó többsége valóban gazdasági okok, a totális mélyszegénység és az abszolút nyomor miatt jön el Koszovóból – jelentette ki az MTI-nek adott interjújában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője.

Az ENSZ nyomon követi, hogy az elmúlt hónapokban milyen folyamatok indultak el Koszovóból, aminek Magyarország köztes állomása. „A koszovói kérdés egész Európát érinti, arra európai szinten kell megoldást keresni” – tette hozzá a szóvivő.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a magyar hatóságok jobbára mindent megtesznek, amit a jelenlegi helyzetben meg tudnak tenni a szükséges eljárások megindítása, illetve lefolytatása érdekében. Ennek kapcsán Simon Ernő utalt arra: a Magyarországra érkezett koszovói menedékkérők száma tavaly szeptemberben mintegy négyezer, decemberben már több mint tizenkétezer volt, idén januárban és február eső hetében pedig már több mint tizennyolcezer koszovói érkezett Magyarországra.

A szóvivő szerint elismerés illeti a magyar kormányt azért, hogy a nehézségek ellenére továbbra is nyitva tartja az ország határát, teljesíti a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségét. Az ország határainak nyitva tartását alapvetően fontosnak nevezte, emlékeztetve arra, hogy 1951 óta létezik a genfi menekültügyi egyezmény, amely az UNHCR működésének alapját képezi. Utalt arra, hogy Magyarország 1989-ben csatlakozott az egyezményhez. Mindegyik aláíró ország kötelezettsége a menedékjogot kérők beengedése, utána pedig annak kivizsgálása, hogy a kérelem megalapozott-e vagy sem – jelentette ki.

Simon Ernő elmondta azt is: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos iránymutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy a menekültügyi őrizet, azaz a menedékkérők őrizetbe vétele csak a legvégső eszköz lehet, az csak rendkívül kivételes esetekben alkalmazható. A kormányoknak számításba kell venniük a lehetséges alternatívákat, például az óvadék intézményét – tette hozzá.

Az UNHCR magyarországi szóvivője utalt arra, hogy ma már jóval meghaladja az 50 milliót azoknak a száma, akik világszerte elhagyni kényszerültek otthonaikat. Ebbe beletartoznak a menekültek, illetve a menedékkérők, illetve azok is, akik otthonuk elhagyására kényszerültek, de országukat nem hagyták el. Továbbá azok is, akik valamilyen természeti katasztrófa miatt váltak menekültté.

„A mi feladatunk az, hogy a menekültekről, illetve menedékkérőkről gondoskodjunk, az ő életüket próbáljuk meg valamilyen módon élhetővé tenni, illetve hogy elősegítsük befogadásukat azokban az országokban, ahol biztonságot keresve menedéket kérnek. Az már sokkal komplexebb kérdés, hogy miként lehetne békét teremteni. Ideális világ akkor lenne, ha ránk nem volna szükség” – hangsúlyozta az MTI-nek az 1951-ben alakult ENSZ-szervezet magyarországi szóvivője.