A legfrissebb fejleményekért és Alexisz Ciprasz miniszterelnök sajtótájékoztatójáért kattintson ide.
Nem sokkal 22 óra előtt, 69 százalékos feldolgozottságnál 61 százalékon áll a nem, az igen pedig 39-en. A részvételi arány több mint 55 százalék volt, jóval meghaladta a népszavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékot.
A GPO, a Metron Analysis és az MRB közvélemény-kutató intézetek urnazáráskor ismertették felméréseiket, melyekben még nagyon szoros, három százalékon belüli különbséget jósoltak a nemek javára. Exitpoll-felméréseket nem tettek közzé.
A várható eredmények ismeretében Athén központjában több száz, a görög kormánnyal szimpatizáló ember kezdett ünnepelni. Jelszavakat skandáltak, görög zászlókat lengettek, és „Nem” feliratú táblákat tartottak a magasba a parlament épülete előtti Szintagma téren.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter vasárnap esti sajtótájékoztatóján azt mondta, a „nemek” győzelme a referendumon a demokratikus Európa megerősítése. Hozzátette, hogy ezzel a bátor lépéssel, ezzel az eszközzel az „együttműködés” jobbját fogják nyújtani a nemzetközi hitelezők felé. Francois Hollande francia elnök és Alekszisz Ciprasz vasárnap telefonon egyeztettek. Az ERT görög állami televízió szerint a két vezető azokról az eszközökről beszélt, amelyeket a nemzetközi hitelezők és Görögország között, június 25-én megszakadt tárgyalások folytatásához kellene bevetni.
Francois Hollande Angela Merkellel is tárgyalt telefonon, melynek eredményeképp keddre összehívták az eurózóna vezetőit. Valamint abban is megállapodtak, hogy tiszteletben tartják a szavazás eredményét – tudatta a Reuters.
Nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal, miután a részeredmények szerint a görög választók többsége nemet mondott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra az erről szóló referendumon – mondta Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter. Szerinte Ciprasz „felégette az utolsó hidakat” Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé.
Antonisz Szamarasz volt miniszterelnök, a konzervatív Új Demokrácia vezetője bejelentette, hogy lemond.
Ciprasz otthon győzelmet aratott, de Európa többi részén elveszítette a hitelét - írta az az európai liberálisok európai parlamenti (EP-) frakciójának Twitter-oldalán a képviselőcsoport vezetője, Guy Verhofstadt. A Dire Straits Money for Nothing című slágerére utalva úgy vélekedett, hogy a "pénz semmiért cserébe" csak a dalban létezik, a görög miniszterelnöknek pedig bizonyítania kell, hogy az ajánlatok puszta elutasításánál többre is képes.
"Ezzel nincs vége. Most Ciprasznak komoly reformcsomagot kell javasolnia írásban. Ha megteszi, az uniós vezetőknek kell adniuk neki egy második esélyt" - írta Verhoftadt. Hozzátette: "a következő héten ki fog derülni, hogy Ciprasz megoldásokat kínáló vezető vagy önálló gondolatokkal nem rendelkező hamis próféta".
Verhofstadt úgy vélekedett: a nemek győzelme, a reformcsomag elutasítása sok bizonytalanságot szül, és akaratlanul is Görögország távozásához vezethet az euróövezetből. "Görögország jövőjénél több forog kockán. Európa jövőjéről van szó" - húzta alá.
A görögök döntöttek, s most higgadtan kell beszélni arról, hogyan tovább – reagált az egyik közösségi oldalon Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakciójának vezetője. "Nincsenek gyors és könnyű megoldások" - jelentette ki. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió 28 demokráciából áll, s mindenki érdekeit figyelembe kell venni. "Görögország most nagyon nehéz helyzetben van. A néppárti frakció az emberek pártján áll. Az eurózónában és azon kívül is" - tudatta.
A görögországi népszavazás az európai demokrácia győzelme – reagált az Egyesült Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) európai parlamenti képviselőcsoport, az Európai Parlamentben (EP) működő radikális baloldali frakció, amelynek a Sziriza is tagja. A frakció vezetője Gabi Zimmer szerint a görögök "az EU-t irányító elit példátlan félelemhadjárata", a folyamatos bizonytalanság, az eurózónából való eltávolítás fenyegetése ellenére bátran foglaltak állást.
A nemek győzelme a radikális baloldali frakcióvezető szerint valójában igent jelent a fenntartható reformok terheinek társadalmilag igazságos elosztására, a növekedés és a gazdasági struktúrák felépítésére és a védelmi kiadások csökkentésére, valamint a görög adósság átstrukturálására és egy részének elengedésére. A görög kormány álláspontjához hasonlóan a GUE/NGL képviselőcsoport is úgy véli, hogy a nemek győzelme megerősíti Athén pozícióját a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon.
Görögország megtette az első lépést az eurózóna elhagyása felé – vélte Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettes. „Nem lehet nem érteni, hogy itt az eurózóna elhagyása felé tett első lépésről van szó” – idézte Lihacsovot a TASZSZ orosz hírügynökség. Ugyanakkor a miniszterhelyettes hozzátette, korai lenne azt mondani, hogy Görögország végig is megy majd ezen az úton.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter Twitter-oldalán úgy nyilatkozott, az lenne a helyes, ha újra erőfeszítések történnének a megegyezés megkötésére Görögországgal, hiszen a referendum részleges eredményei arra mutatnak rá, hogy a dél-európai ország elutasította az Európa által kért megszorításokat.
A görög kormány azonnal folytatni akarja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, hogy megegyezésre jussanak és „a felszínen tudják tartani” Görögországot – mondta az urnazárás után Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő. „Az újrakezdődő egyeztetéseknek nagyon hamar, akár 48 órán belül le kellene zárulniuk” – mondta Szakellaridisz az egyik görög televíziónak.
Nikosz Filisz, a Sziriza parlamenti szóvivője az egyik televíziónak elmondta, a nemleges eredmény lehetővé tenné a görög kabinetnek, hogy továbbhaladjon, egyezségre jusson a hitelezőkkel, és normalizálja a bankrendszert.
A német kormányszóvivő délután bejelentette, hogy Angela Merkel kancellár hétfőn Párizsba utazik, hogy találkozzon Francois Hollande francia elnökkel és megvitassák a görög népszavazás eredményét – írja az AFP-re hivatkozva a The Guardian.
A német külügyminiszter arra figyelmeztetett vasárnap nap közben, hogy súlyos következményekkel járna a nehéz próbatételen áteső Európai Unió imázsára és hitelességére nézve a Grexit, azaz Görögország euróövezeti tagságának megszűnése. A francia gazdasági miniszter úgy véli, hogy a népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már hétfőn újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel, míg az Európai Parlament német elnöke azt mondta, a nemek győzelme esetén a görögöknek új valutát kell bevezetniük. Benoit Coeuré, a francia központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja jelezte, hogy az EKB kész további intézkedéseket tenni az euróövezeti növekedés támogatására és az infláció megemelésére.
Kora délután azt jelentették helyi sajtóorgánumok a görög belügyi tárcára hivatkozva, hogy meghaladta a negyven százalékot a részvételi arány, s így a referendum elérte az érvényességi küszöböt. A szavazás reggel, helyi idő szerint hét órakor kezdődött. A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy este hat óráig járulhatott a szavazóurnákhoz.
Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök szavazatának leadása után nyilatkozva kijelentette: a referendum üzenete az, hogy a nép kezébe vette önnön sorsát. „A kormány akaratát figyelmen kívül hagyhatják, de a népakarattal ezt nem tehetik” – mondta, hozzátéve, „a vasárnapi referendummal a görög nép azt üzeni, hogy kezében tartja sorsát, a demokrácia legyőzi a félelmet, az elszántság győz a félelem propagandája felett”.
„Biztos vagyok abban, hogy új utat nyitunk meg Európa népeinek” – tette hozzá. A kormányfő szürke nadrágot, fehér inget viselt, nyugodt és mosolygós volt, egy észak-athéni iskolában berendezett szavazóhelyiségben adta le voksát. Az emberek a nemet skandálták, amikor elhaladt mellettük.
A hírügynökségek által megszólaltatott szavazók egy része úgy tekint a referendumra, mint annak lehetőségére, hogy leváltsa a kormányt. Az egyik nemmel szavazó viszont így fogalmazta meg hozzáállását: igent mondanál annak, aki előtte jól pofon ütött?
A Görögországi Kommunista Párt (KKE) aktivistái több szavazóhelyiség előtt a voksolásról próbálják meg lebeszélni az embereket. Azt hangoztatják, hogy nem és igen egyre megy, semmi különbség köztük. A párt a „kettős nem” politikájának a jegyében azt hirdeti, hogy mind a nemzetközi hitelezők, mind a Ciprasz-kormány javaslatait el kell vetni.
Beppe Grillo, a jobbközép 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére és Nichi Vendola, a szintén ellenzéki Baloldal Környezet Szabadság (Sel) vezetője is Athénba utazott, hogy így fejezze ki szolidaritását a görög kormány és nép iránt – írja az MTI.ga
Nichi Vendola az athéni Szintagma téren olasz újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a referendum nem az euróról szól. „A görögök a megszorításokat diktáló Európa és a társadalmi jogokat védelmező Európa között választanak” – fogalmazott az olasz parlament baloldali ellenzékének vezetője.
Beppe Grillo szerint a görögöknek nemmel kell szavazniuk, hogy visszanyerjék szabadságukat. „Ha görög lennék, nemmel szavaznék” – mondta Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője. Salvini hozzátette, ő nem utazott el Athénba, mivel olasz politikusként nem a görögök, hanem az olaszok problémáival akar foglalkozni. Nápoly a görögök mellett áll, Ciprasz, ne add fel! – írta Luigi De Magistris nápolyi polgármester Twitter-üzenetben. A politikus Pontius Pilatusnak nevezte a szerinte „kezeit mosó” Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.
Renzi az Il Messaggero római napilapban vasárnap megjelent interjúban kijelentette, hogy az olaszoknak nem kell tartaniuk semmitől, a görög népszavazásnak semmilyen hatása nem lesz az olasz pénzügyi-gazdasági helyzetre. Az olasz kormányfő kijelentette: a referendum eredményétől függetlenül az EU és Görögország közötti párbeszédnek hétfőtől újra kell indulnia. „Amikor a görög bankintézetek előtt síró nyugdíjast látjuk, érezzük, hogy egy annyira jelentős állam, mint Görögország, nem kerülhet erre a sorsa” – mondta Matteo Renzi.
Teljes nyugalomban, egyelőre alacsony részvétel mellett zajlik Görögországban a népszavazás – mondta Fokasz Nikosz szociológus vasárnap délelőtt az MTI-nek telefonon Athénból. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának tanára szerint a görög média nem számolt be rendbontásokról, és ő is arra számít, hogy a népszavazás nyugalomban fog lezajlani.
A délelőtti órákban alacsony volt ugyan a részvétel, de minden összehasonlítás félrevezető lenne, mert Görögországban legutóbb 1974 decemberében tartottak népszavazást. Ráadásul – mondta a szakértő – befolyásolhatja a szavazási hajlandóságot az, hogy nyár van, így nem lehet a reggeli alacsony részvételből bármilyen következtetést levonni az estére vonatkozóan. Fokasz Nikosz szerint nem valószínű, hogy a részvételi arány nem fogja elérni a 40 százalékos érvényességi küszöböt. A szociológus rámutatott arra, hogy ha négy százaléknál kisebb lesz a különbség, akkor valószínűleg csak késő éjszaka derül ki, hogy melyik tábor győz.
Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnök szavazata leadása után azt hangoztatta, hogy a választás eredményétől függetlenül „holnap” egységes Görögországban kell élniük az embereknek.
Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alexisz Ciprasz és Jánisz Varufákisz viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.
A népszavazáson meglehetősen bonyolult kérdést tettek fel a szavazópolgároknak: „El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?” A szavazócédulán ezt követően kifejtik, hogy a terv két részből áll, és feltüntetik a terv két fejezetének címét. Az első a Reformok a folyamatban lévő programok lezárására és azon túl címet viseli, a másodiknak Az adósságok fenntarthatóságának előzetes elemzése a címe. A szavazóknak „Nem” és „Igen” között kell választaniuk. A két lehetőség közül a „Nem” válasz szerepel az első helyen – írta az MTI.
Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy „a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat”. „Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe” – mondta.
Jánisz Varufákisz nem fukarkodott a drámai megfogalmazásokkal, egy szombaton megjelent nyilatkozatában terrorizmussal vádolta országa hitelezőit, akik szerinte „meg akarják alázni a görögöket”.
A német pénzügyminiszter nem zárta ki, hogy Görögország kiválhat az euróövezetből. Wolfgang Schäuble erről a Bildnek nyilatkozva beszélt. Hozzáfűzte: egyértelmű, hogy Görögország népét nem fogják cserbenhagyni, nyilvánvalóan az ország fennmaradó EU-tagságára utalva.
Schäubléval szemben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy „drámai üzenetekkel” reagáljon, ha a nem hívei győznének. Egy elutasító döntés sem az euróövezet, sem a tárgyalások kapuját nem zárja be Athén előtt – fogalmazott a lengyel uniós vezető a Politico.eu hírportálnak.
Több száz közgazdászprofesszor írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint a népszavazás arról szól, hogy Görögország elhagyja-e az eurózónát és az Európai Uniót. Mivel szerintük ennek katasztrofális következményei lennének, arra buzdították a lakosságot, hogy szavazzanak igennel a referendumon.
Gyakorlatilag csak a referendumról beszélnek az emberek – nyilatkozta a helyszínen tartózkodó Pogátsa Zoltán közgazdász szombat este a Hír TV-nek.
A pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék.
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis a Die Weltben pénteken megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy a népszavazáson a görögök olyan javaslatokról szavaznak, amelyek valójában nincsenek is napirenden.
Ismert, Görögország nem fizette vissza a Nemzetközi Valutaalapnak a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását, ami – az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus szabályai szerint – akár csődeseménynek is minősülhet. Csütörtökön néhány görög bankfiók kinyithatott, de csak nyugdíjkifizetés miatt.
A héten beismerte a valutaalap, hogy Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért a hitelek átütemezésére, sőt elengedésére is szükség lehet. Az MNO-nak nyilatkozó gazdasági szakértő szerint ezzel elismerték azt, hogy a Szirizának mindvégig igaza volt. Ezt követően az államadósság 30 százalékos leírását és húszéves türelmi időszakot javasolt pénteken Alexisz Ciprasz, hogy ezáltal fenntarthatóvá tegyék az ország adósságállományát.
