„Pusztító erejű üzenetet küldene” a Grexit

A német külügyminiszter szerint súlyos következményekkel járna a hellének euróövezeti tagságának megszűnése.

Steinmeier úgy látja, hogy mindenki felfogta, Európa rendkívüli helyzet előtt áll. Hosszú évtizedek munkája és eredményei kerültek nehéz próbatétel elé – mondta a német politikus, aki az Európa alapjait felbomlasztó centrifugális erőket emlegetett. Ezzel arra utalt, hogy nemcsak a görög adósságválság, hanem a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések és az Oroszországgal, valamint a Nagy-Britanniával való viszony újradefiniálása is napirenden van.

A német külügyminiszter szerint nem lehet bizalmat teremteni a szokásos szólam ismételgetésével, miszerint Európa minden válságból megerősödve került ki. Ehelyett őszintén fel kell tárni az erősségeket és a gyengeségeket, különben az Európai Uniót elvető baloldali és jobboldali populisták veszik át a hatalmat.

Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter egy, az Aix-en-Provence városban tartott tanácskozáson vasárnap úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és még ha a görög szavazók többsége el is utasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást a vasárnapi népszavazáson, Európa felelőssége, hogy elkerülje az euróövezet versailles-i szerződését.

Ezzel a kijelentéssel a miniszter arra utalt, hogy az első világháború után aláírt versailles-i békeszerződésben a győztes hatalmak olyan súlyos feltételek elfogadására kényszerítették Németországot, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez.

„Nem fogadom el sem a görög vezetők cinizmusát, akik egy elferdített kérdést vittek népszavazásra, sem mások populista szövegét, akik azért, mert a közvélemény azt kéri tőlük, úgy tekintik, hogy minden problémánkra az lenne a megoldás, ha a görögök kilépnének az eurózónából” – hangsúlyozta Macron.

Az Európa mellett szenvedélyes hangvételű felszólalásban kiálló miniszter hangsúlyozta: Európának egy felelős görög népre van szüksége, amely tudja, hogy nemcsak Görögországról, hanem az egész euróövezetről szavaz, Európának pedig szolidaritást kell mutatnia. Leszögezte, hogy Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek kompromisszumra kell jutniuk az adósságválság ügyében, és nem csak az Európai Központi Bank (EKB) támogatásában kell bízniuk.

Benoit Coeuré, a francia központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a tanácskozáson közölte, hogy fenntartják a kereslet növekedését támogató monetáris politikát, és szükség esetén készek azt erősíteni a jelenlegi bizonytalan körülmények között. A görög válságot ugyan nem említette meg konkrétan, de jelezte, hogy az EKB kész további intézkedéseket tenni az euróövezeti növekedés támogatására és az infláció megemelésére.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a német közszolgálati rádiónak vasárnap nyilatkozva megismételte, hogy ha a görögök többsége elutasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást a népszavazáson, Görögországnak új valutát kell bevezetnie, mert nem lesz elegendő mennyiségű fizetőeszköze euróban. Ugyanakkor közölte azt is, hogy nem hagyják magára a görög népet akkor sem, ha a nemek győznek vasárnap. Schulz szerint Brüsszel sürgősségi hitelnyújtással segíthetné ki a görög államot, hogy a közszolgáltatásokat továbbra is működtetni tudják és az emberek pénzhez juthassanak.

Ha Görögország az euróövezet elhagyására kényszerül, új drachmát vagy valamilyen ideiglenes fizetési egységet kell bevezetnie, de azok legfeljebb a ötödét fogják érni az eurónak. Több bank és kutatóintézet az utóbbi fél év alatt közzétett tanulmányaiban úgy becsülte, hogy a görög gazdaság nemzetközi versenyképességének helyreállításához legalább 25-30 százalékos leértékelésre lenne szükség, de a várható kaotikus pénzügyi következmények, az állam és a magánszektor csődje szinte garantálja az új fizetőeszköz értékének akár 80 százalékig terjedő csökkenését.

Jens Weidmann, a német központi bank (Bundesbank) elnöke figyelmeztette a német kormányt, hogy Görögország euróövezeti tagságának megszűnése eurómilliárdokban mérhető lyukat ütne a szövetségi költségvetésben. A Handelsblatt című német lap kormányzati forrásokra hivatkozva vasárnap azt írta, hogy a Bundesbank vesztesége meghaladná az euróválság esetére tartalékolt 14,4 milliárd eurót, ami jelentősen csökkentené a bank profitját. A német nemzeti bank nyeresége a költségvetésbe folyik be.