Frank-Walter Steinmeier a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió képes átvészelni politikai, költségvetési és monetáris téren is a Grexitet, amely azonban „pusztító erejű üzenetet küldene” harmadik országoknak. Az Egyesült Államok, Kína és India árgus szemmel figyeli, hogy Európa képes-e megoldani a görög válságot vagy kudarcot vall. Utóbbi esetben romlana az Európáról alkotott kép a világ bizonyos részein, az unió elveszítené hitelességét – mondta.
A görög javaslat értelmében amnesztiát kapnak a tőkéjüket illegálisan Svájcba menekítő görög állampolgárok, de cserébe a be nem vallott és elrejtett jövedelmük 21 százalékát be kell fizetniük az államkincstárba.
Különböző becslések keringenek a Svájcban elrejtett görög tőke nagyságáról, 2 milliárdtól 200 milliárd euróig terjedő összegről beszélnek.
A svájci pénzügyminisztérium szóvivője csak annyit erősített meg, hogy a görög kormány új javaslatot tett, de annak részleteiről nem közölt semmit.
A német politikus bírálta a görög kormányt a vasárnapi népszavazás miatt. Bár az athéni vezetésnek jogában áll referendumot kiírni, nem világos, hogy ilyen tétek és összefüggések közepette mi értelme volt ennek a döntésnek – hangoztatta Steinmeier, hozzátéve, hogy függetlenül a vasárnapi népszavazás eredményétől Görögország másnap is az Európai Unió tagja lesz, bár a nem szavazatok győzelme nem könnyítené meg a dolgokat, éppen ellenkezőleg, még nehezebb lesz Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek kompromisszumos megállapodásra jutniuk.
A német külügyminiszter bírálta az Alexisz Ciprasz vezette athéni kormányt azért is, mert „a tapasztalatlanság, a radikális retorika és ideológia ötvöződésének” következményeként zsákutcába juttatta a görög adósságválságról folytatott tárgyalásokat. A jelenlegi helyzetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy nyitva hagyják az ajtót a tárgyalások folytatása előtt, és Görögország az Európai Unióval közösen „keresse azt az utat, amely kijuttatja a nyomorból” Európa és az euróövezeti tagállamok teljesítőképességének figyelembe vételével.
Steinmeier úgy látja, hogy mindenki felfogta, Európa rendkívüli helyzet előtt áll. Hosszú évtizedek munkája és eredményei kerültek nehéz próbatétel elé – mondta a német politikus, aki az Európa alapjait felbomlasztó centrifugális erőket emlegetett. Ezzel arra utalt, hogy nemcsak a görög adósságválság, hanem a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések és az Oroszországgal, valamint a Nagy-Britanniával való viszony újradefiniálása is napirenden van.
A német külügyminiszter szerint nem lehet bizalmat teremteni a szokásos szólam ismételgetésével, miszerint Európa minden válságból megerősödve került ki. Ehelyett őszintén fel kell tárni az erősségeket és a gyengeségeket, különben az Európai Uniót elvető baloldali és jobboldali populisták veszik át a hatalmat.
Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter egy, az Aix-en-Provence városban tartott tanácskozáson vasárnap úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és még ha a görög szavazók többsége el is utasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást a vasárnapi népszavazáson, Európa felelőssége, hogy elkerülje az euróövezet versailles-i szerződését.
Ezzel a kijelentéssel a miniszter arra utalt, hogy az első világháború után aláírt versailles-i békeszerződésben a győztes hatalmak olyan súlyos feltételek elfogadására kényszerítették Németországot, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez.
„Nem fogadom el sem a görög vezetők cinizmusát, akik egy elferdített kérdést vittek népszavazásra, sem mások populista szövegét, akik azért, mert a közvélemény azt kéri tőlük, úgy tekintik, hogy minden problémánkra az lenne a megoldás, ha a görögök kilépnének az eurózónából” – hangsúlyozta Macron.
Az Európa mellett szenvedélyes hangvételű felszólalásban kiálló miniszter hangsúlyozta: Európának egy felelős görög népre van szüksége, amely tudja, hogy nemcsak Görögországról, hanem az egész euróövezetről szavaz, Európának pedig szolidaritást kell mutatnia. Leszögezte, hogy Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek kompromisszumra kell jutniuk az adósságválság ügyében, és nem csak az Európai Központi Bank (EKB) támogatásában kell bízniuk.
Benoit Coeuré, a francia központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a tanácskozáson közölte, hogy fenntartják a kereslet növekedését támogató monetáris politikát, és szükség esetén készek azt erősíteni a jelenlegi bizonytalan körülmények között. A görög válságot ugyan nem említette meg konkrétan, de jelezte, hogy az EKB kész további intézkedéseket tenni az euróövezeti növekedés támogatására és az infláció megemelésére.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a német közszolgálati rádiónak vasárnap nyilatkozva megismételte, hogy ha a görögök többsége elutasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást a népszavazáson, Görögországnak új valutát kell bevezetnie, mert nem lesz elegendő mennyiségű fizetőeszköze euróban. Ugyanakkor közölte azt is, hogy nem hagyják magára a görög népet akkor sem, ha a nemek győznek vasárnap. Schulz szerint Brüsszel sürgősségi hitelnyújtással segíthetné ki a görög államot, hogy a közszolgáltatásokat továbbra is működtetni tudják és az emberek pénzhez juthassanak.
Ha Görögország az euróövezet elhagyására kényszerül, új drachmát vagy valamilyen ideiglenes fizetési egységet kell bevezetnie, de azok legfeljebb a ötödét fogják érni az eurónak. Több bank és kutatóintézet az utóbbi fél év alatt közzétett tanulmányaiban úgy becsülte, hogy a görög gazdaság nemzetközi versenyképességének helyreállításához legalább 25-30 százalékos leértékelésre lenne szükség, de a várható kaotikus pénzügyi következmények, az állam és a magánszektor csődje szinte garantálja az új fizetőeszköz értékének akár 80 százalékig terjedő csökkenését.
Jens Weidmann, a német központi bank (Bundesbank) elnöke figyelmeztette a német kormányt, hogy Görögország euróövezeti tagságának megszűnése eurómilliárdokban mérhető lyukat ütne a szövetségi költségvetésben. A Handelsblatt című német lap kormányzati forrásokra hivatkozva vasárnap azt írta, hogy a Bundesbank vesztesége meghaladná az euróválság esetére tartalékolt 14,4 milliárd eurót, ami jelentősen csökkentené a bank profitját. A német nemzeti bank nyeresége a költségvetésbe folyik be.
