Atombombát robbantott az IMF

A szakértő szerint a valutaalap gyakorlatilag beismerte, hogy mindvégig a Szirizának volt igaza.

A valutaalap bejelentése egy valóságos atombomba a görög tárgyalásokra, mert ezzel gyakorlatilag beismerték, hogy a Szirizának mindvégig igaza volt – kommentálta lapunknak a csütörtöki fordulatot Pogátsa Zoltán közgazdász.

A szakértő szerint az IMF-jelentés kiadása egyedül annak köszönhető, hogy a The Guardian pár napja kiszivárogtatta a valutaalap belső anyagait, így a nemzetközi szervezetnek nem volt más választása, mint előállni valódi álláspontjával. Pogátsa Zoltán úgy látja, hogy a valutaalap előrejelzése nagyon pesszimista, mert gyakorlatilag azt mondja ki, hogy ha a görögök elfogadták volna az intézmények legkedvezőbb ajánlatát, akkor sem lenne fenntartható az adósságpálya.

Kérdésünkre, hogy ha a valutaalap szerint szükség van a hitelek átütemezésére, sőt adósságelengedésre is, akkor ezt miért nem ajánlották fel a görögöknek, a közgazdász hangsúlyozta: mindezt nem lehet másként értelmezni, mint hogy az IMF–EU duó precedenst akar teremteni. Az volt a céljuk, hogy elkaszálják a Szirizát mint megszorításmentes politikai alternatívát.

„Ha nem precedensteremtés folyik, akkor teljes mértékben érthetetlen, hogy a bejelentéssel elismerték azt, hogy a Sziriza ajánlata közgazdaságilag racionális volt, mégsem ezt az álláspontot képviselte az IMF a tárgyalásokon” – hangsúlyozta a szakértő.

Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy az IMF mostani állásfoglalása azért is különös, mert ebben kijelentették, hogy ha mégis lenne megállapodás, nagymértékű adósságelengedés is kell. A közgazdász úgy látja, hogy ezt már januárban meg kellett volna lépni, mert így Görögország fél évet elvesztegetett. Azonban még nem késő, az IMF még mindig adhatna egy elfogadhatóbb ajánlatot a görögöknek – tette hozzá.

A közgazdász szerint a bejelentés fontosságát jól jelzi, hogy a görög kormány ezután azonnal kiadott egy közleményt, melyben leírták, hogy az IMF jelentése alátámasztja a kormány álláspontját.

Pogátsa Zoltán – aki jelenleg is Görögországban tartózkodik – kiemelte, hogy a nyilvánosságra hozott IMF-anyag a „nem” tábort erősíti, mert a hír bejárta az egész országot. „Ugyan kérdéses, hogy mennyire érti meg a görög közvélemény mindennek a jelentőségét, ezzel azért jelentős lökést kapott a nemmel szavazni szándékozók tábora” – tette hozzá a szakember.

Görögország euróövezeti hitelezői 317 milliárd eurót veszíthetnek el az államcsődön – írja pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva.

Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsődön.

Egy lakosra vetítve Hollandia vezeti a listát 1126 euróval, a második helyen Ausztria áll 1088, a harmadikon Németország 1085 euróval. Franciaországban 1012, Olaszországban 960, Spanyolországban 862, Szlovéniában 774, Írországban 565, Szlovákiában 535, Portugáliában pedig 424 euró görög tartozás jut egy főre.

Görögország legnagyobb hitelezője, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerdán tudatta, csődeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnak, ezért a csődesemény az EFSF-től kapott görög hitelek jelentős részére is vonatkozik.

Az EFSF-nek így három lehetősége volt. A hitelszerződések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 135 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna erről a jogáról, vagy fenntartja magának a későbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jelenlegi luxemburgi miniszterelnökkel, Xavier Bettellel tartott közös sajtótájékoztatót pénteken Luxembourgban, ahol a görög dráma volt a fő téma. Juncker úgy vélekedett, hogy nehéz további tárgyalások várnak Görögországra akkor is, ha a referendumon az igenek kerülnek többségbe. Nem tudott ugyanakkor válaszolni arra, hogy a hitelezők egyáltalán hajlandóak lennének-e újra megnyitni a tárgyalásokat, ha a „nem” győzne. „Ha a görögök nemmel szavaznak, akkor az azt jelenti, hogy mindent megtettek a görög tárgyalási pozíció javítása ellenében” – mondta Juncker.

Az eddigi pénzügyi mentőprogramról megállapította, hogy az befejeződött, és jelenleg nincsenek folyamatban tárgyalások.

A sajtótájékoztatón Xavier Bettel azzal támasztotta alá Juncker szavait, hogy a referendum elutasító kimenetele nyomán a külvilág kénytelen lenne tiszteletben tartani ezt a görög álláspontot, ami nagyban bonyolítaná a helyzetet. A nagyhercegség miniszterelnöke egyébiránt azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak úgymond hidat kell építenie – nem csupán Görögország, hanem az EU-tagságról népszavazást tervező Nagy-Britannia felé is.

Az utóbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt érzékelhető Görögországban – mondta Fokasz Nikosz szociológus telefonon Athénből. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának professzora személyes benyomásait ismertetve változó képről tudott beszámolni. Elmondása szerint az újságok korábban is cikkeztek arról, hogy az emberek aggódnak és kiveszik a pénzüket a bankokból, de ennek nem volt látható jele egészen múlt szombatig, amikor Alexisz Ciprasz kormányfő bejelentette a népszavazás kiírását a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ekkor kígyózó sorok jelentek meg a bankok előtt, az emberek azonban egy-két nap után igazodtak a helyzethez, s bár továbbra is mindig volt sor a pénzkiadó automaták előtt, nem olyan hosszú, mint korábban.

A fordulat szerdán következett be, ekkortól érzékelhető radikális közhangulat-változás, ami az utcán is megjelenik. Gyakorivá váltak a szóváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Fokasz Nikosz leszögezte, pánikról még mindig nincs szó, csak dühről. „A politikában amúgy is meglévő feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is” – mondta a professzor, aki szerint a népszavazási kezdeményezés rendkívüli módon megosztotta a görögöket.