Kikapott a szélsőjobboldali jelölt Ausztriában

Az első eredmények szerint Alexander Van der Bellen megnyerte az osztrák elnökválasztást.

Véget ért az ausztriai elnökválasztás megismételt második fordulója, ám az előzetes eredmények ezúttal nem ígérnek olyan izgalmakat, mint májusban, amikor a zöldpárti Alexander Van der Bellen a levélszavazatokkal fordította meg az eredményt riválisával, a bevándorlásellenes Norbert Hoferrel szemben.

Az urnazárás utáni első adatok szerint a zöldpárti jelölt ezúttal magabiztosan, behozhatatlannak tűnő előnnyel, a szavazatok 53,6 százalékát bezsebelve vezet az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével szemben. Habár ezek a számok még korántsem véglegesek, Norbert Hofer a közösségi oldalán már elismerte vereségét, és gratulált az új elnöknek megismételt győzelméhez. Bár azt írta, végtelenül szomorú, amiért nem sikerült, ugyanis szívesen vigyázott volna Ausztriára, máris bejelentette: 2022-ben kész ismét megméretni magát.

Hivatalos végeredmény csak hétfő délután várható, azonban Alexander Van der Bellen is már győzelme biztos tudatában tette meg első nyilatkozatát. Azt mondta, hogy olyan hat évet szeretne, amely után az emberek azt mondják az utcán, ha meglátják:

Nézd, ott az elnökünk! Nem az elnök, hanem a mi elnökünk.

Akár csak az amerikai elnökválasztás esetében, az előzetes felmérések ezúttal sem igazolódtak, a legtöbb szoros eredménnyel Norbert Hofert hozta ki győztesnek. De van még egy párhuzamosság: a statisztikák szerint vidéken főként a szélsőjobboldali, míg a nagyvárosokban a zöldpárti jelöltre szavaztak inkább. A közvélemény-kutatások szerint Alexander Van der Bellen híveinél döntő szempont volt, hogy a politikus uniópárti.

A felmérések ugyanakkor más érdekességekre is rámutattak. Kiderült például, hogy hatástalan volt Hofer férfias mosolya, a női szavazók többsége, 62 százaléka ugyanis Van der Bellenre adta le voksát. A férfiaknál ugyanez az arány éppen fordított volt, közülük 56 százalék látta a szabadságpárti jelöltet alkalmasabbnak. Az is érdekes, hogy mind a 29 évnél fiatalabb, mind a hatvan évnél idősebb korosztályban Van der Bellen volt a népszerűbb, míg a 30 és 59 év közöttiek volt csupán kiegyenlítettebb a verseny. Az is egyértelmű üzenettel bír ugyanakkor, hogy a munkások 85 százaléka Hoferre szavazott, egyértelműen bizonyítva, hogy van egy réteg, amely komolyan elégedetlen. Az alkalmazottak, vállalkozók és nyugdíjasok között már inkább a zöldpárti jelöltnek állt a zászló.

A háború óta most először fordult elő, hogy az államfőválasztáson nem a két nagy történelmi párt, a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) jelöltje versengett egymással. A két nagy párt most nagykoalícióban kormányozza az országot, de a legerősebb pártnak az országban a 35 százalékra mért, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt számít.

Ausztriának július óta nincs államfője, a tavaszi választás második fordulóját ugyanis megóvták. Akkor a Zöldpárt által támogatott, de függetlenként induló Alexander Van der Bellen alig 30 ezer szavazattal győzte le Norbert Hofert.

Az Osztrák Szabadságpárt azonban megtámadta az eredményt, mivel a levélben leadott szavazatokat szabálytalanul számolták. Az osztrák alkotmánybíróság helyt adott a panasznak. Az új választást októberre tűzték ki, de újabb botrány történt. Kiderült, hogy a levélszavazatokhoz használt borítékok néha szétválnak, így nem biztosítható a választás tisztasága. Ezután rendelték el a december 4-i időpontot. A levélszavazatoknak most különösen nagy jelentőségük van. Tavasszal ezek fordították meg az eredményt, hosszú ideig ugyanis Hofer vezetett.

Az „unióbarát közgazdász”, a most 72 éves Alexander Van der Bellen a szociáldemokrata párt tagjaként kezdett politizálni, de a Zöldek pártjának elnökeként lett igazán sikeres politikus. A függetlenként, de a Zöldek támogatásával induló Van der Bellen a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjújában megvédte Angela Merkel migránspolitikáját. Azt mondta, hogy Ausztria akkor Németországgal egyetértésben cselekedett, nem volt más lehetőség, át kellett engedni a Németország felé tartókat Ausztrián 2015 őszén. Van der Bellen szerint a befogadásnak vannak határai, de mindez attól függ, az érkező emberek mennyire készek arra, hogy betartsák az osztrák törvényeket és normákat. 

Van der Bellen októberben nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Akkor arról kérdeztük, hogy a Zöldek volt elnökeként hogyan tudja meggyőzni a konzervatív szavazóbázist arról, független jelöltsége nemcsak látszólagos, hanem valóban a pártok felett tudja képviselni az ország érdekeit. „A konzervatív, jobbközépre szavazókat már sikerült meggyőznöm, elvégre ha csak a zöldszimpatizánsok szavaztak volna rám, akkor nem érhettem volna el 51 százalékot! Ehhez kellettek még a szociáldemokrata, a jobbközép, a liberális voksok is. Számítok arra, hogy meg tudom őrizni a győzelmemet a megismételt szavazáson is” – nyilatkozta az elnökjelölt.

Az elnökjelölt kiemelte, a szom­szédságpolitika fontos, ezért – ha államfővé választják – igyekszik majd Magyarországgal is ápolni a hagyományosan erős kapcsolatokat.

Jól öltözött, halk szavú, mosolygós, udvarias – ő Norbert Hofer, az osztrák szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltje. Ő volt az egyike azoknak, akik azt tanácsolták a szabadságpárt új vezérének, hogy váltson mérsékeltebb hangnemre, és a társadalmi igazságtalanságot, illetve a hagyományos pártok befolyásának csökkentését helyezze retorikájának előterébe. 

A The Local hírportál osztrák kiadásának korábbi portréja szerint Hofer Margaret Thatcher egykori brit kormányfő lelkes híve. A szabadságpárti politikus a megkérdezett osztrák választók szerint megoldást kínál a munkások és a nehéz körülmények között élők problémájára, azonban sokan kételkednek abban, hogy megosztó személyisége miatt a nemzetközi porondon is megállná a helyét. Hofer két hete azt mondta, Ausztriában is népszavazást szorgalmazna az EU-tagságról, ha Nagy-Britannia távozása után az uniós döntéshozatal központosítottabbá válik, és ha a jövőben döntés születik Törökország felvételéről az Európai Unióba. 

Mostani kampányában a bevándorlásellenességet helyezte előtérbe. „Az iszlámnak nincs helye Ausztriában” – tette egyértelművé, mit is gondol a migránshelyzetről.

Hofer nemrég lapunknak is nyilatkozott. Magyarországi kapcsolatairól elmondta, a parlament egyik elnökeként rendszeresen találkozik a bécsi magyar nagykövettel. Megemlítette egy korábbi, magánjellegű találkozását Orbán Viktor miniszterelnökkel Sárváron. Azt ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem lelkesedik a Jobbikért, így a párt üdvözlésének sem örült. Mint mondta, a Jobbik részben szélsőséges nézeteket képvisel. „Természetesen nem vitatom el a magyarok jogát, hogy meghatározzák, melyik politikai párt milyen erővel bírjon, de személy szerint nem tudok azonosulni a Jobbik álláspontjaival” – fogalmazott az FPÖ elnökjelöltje.

###HIRDETES2###