Közel 47 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás vasárnap reggel megkezdődött első fordulójában, hogy a 11 jelölt közül kiválasszák azt a kettőt, akik két héttel később megmérkőzhetnek az államfői székért. Az V. köztársaság történetében most először a hivatalban lévő elnök, a szocialista Francois Hollande nem jelölteti magát újra, és a felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a május 7-i második fordulóba.
Az elmúlt két évben több mint kétszáz áldozatot követelő iszlamista merényletek miatt érvényben lévő rendkívüli állapot és a terrorkészültség ellenére a biztonsági helyzet a kampánynak meglepő módon nem volt meghatározó témája, azt sokáig a konzervatív Francois Fillon családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határozták meg. Ezenkívül a franciákat a felmérések szerint leginkább nyugtalanító gazdasági stagnálás és a tízszázalékos munkanélküliség miatt a jelenlegi politikai berendezkedés és az Európai Unió bírálata lett az elnökjelöltek fő témája.
A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg, miközben a felmérések szerint a franciák hetven százaléka nem támogatná sem az EU-ból, sem az eurózónából történő kilépést. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes, 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.
Az utolsó felmérések szerint Macront a választók 24 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 21,5 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet. Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, esetében 20 százalékos támogatottságot mértek legutóbb. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 19,5 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.
Az erőviszonyokat azonban meghatározóan befolyásolhatja a csütörtök esti terrortámadás, amelytől mindenki tartott Franciaországban. A leköszönő államfő mandátumát meghatározó terrorizmus, iszlamista fenyegetettség, a rendőri erők helyzete és kimerültsége, valamint az elhárító szervek hibái hirtelen ismét a felszínre kerültek, és feltehetően a rendpárti, a jelöltek közül legnagyobb kormányzati tapasztalattal és higgadtsággal rendelkező Francois Fillont segíthetik.
Az első részeredmények este 8 órától várhatók. Az exit-poll eredmények alapján hagyományosan a második fordulóba jutott két jelölt fotója pontban este 8 órakor megjelenik a televíziók képernyőjén. A várható szoros eredmény miatt a közvélemény-kutatók ezt most nem garantálják este 8 órára, s azt is kilátásba helyezték, hogy három fotó fog megjelenni, mielőtt fokozatosan megérkeznek a biztosnak tekinthető részeredmények.
A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (68-72 százalék között a felmérések szerint) és a bizonytalanok még mindig közel 30 százalékos aránya is annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudja dominálni a kampányt, amelyet sokáig a konzervatív Francois Fillon családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határoztak meg.
A 66 546 ezer választóhelyiség reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit, a nagyobb városokban este 8 óráig lehet szavazni, máshol már 6, illetve 7 órakor lezárják az urnákat. A tengerentúli francia megyékben, az Antillákon és Francia Guyanán, valamint Francia Polinéziában már szombaton elkezdődik az elnökválasztás, amelyet a Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárjában elkövetett merénylet óta a köztereken járőröző 7 ezer katona mellett több mint 50 ezer rendőr is biztosítani fog.
A hatóságok egyik elsődleges célja, hogy a csütörtöki terrortámadást követően ne alakuljanak ki sorok a választókörzetek előtt, amelyek potenciális célpontokként szolgálhatnának merényletekhez.
