Több makrogazdasági mutató szerint 2017-ben erősödött Lengyelország gazdasága, ami nagyszabású szociális programok megindítását is lehetővé tette. Egy NATO-zászlóalj lengyelországi telepítése és a regionális együttműködés erősítése pedig a közép-európai térségben egymással ütköző különböző geopolitikai érdekek kiegyensúlyozását célozta. Az év végén meglepetésszerű miniszterelnök-váltás történt, Beata Szydlo eddig kormányfő helyét Mateusz Morawiecki gazdasági menedzser, bankszakember vette át. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely decemberben rekordmagasságú, 50 százalékos népszerűségi mutatót ért el, a miniszterelnök-váltást a gazdaságpolitika előtérbe helyezésével magyarázta.
Morawiecki eddig a pénzügyi és a fejlesztési tárcát vezette. A kommunista rendszerrel szembeni ellenzéki tevékenységéről ismert, hagyományos értékekre hivatkozó politikus az erősödő gazdaság és a bőkezű társadalompolitikai programok kölcsönhatásának kihasználására törekszik. Elemzők szerint az egyenletes gazdasági növekedést – a bruttó hazai össztermék növekedése idén várhatóan 4,3 százalék lesz – egyebek között a lakossági fogyasztás növekedése ösztönözte, ami az 500+ nevű családtámogatási programmal függ össze. A közel négymillió gyermek után járó, a hazai össztermék 3,1 százalékát kitevő családi pótlék kifizetését a lengyel gazdaság achilles sarka, a nagymértékű áfacsalások kezelése tette lehetővé, az adóbehajtás a tavalyi évhez képest 30 milliárd zlotyval (2200 milliárd forint) nőtt.
A szegénység határán élők számát jelentősen korlátozó, a születések számát is enyhén növelő családtámogatási program mellett megindult az olcsó bérlakások építését célzó kormányprogram is. Kedvezménynek tekinthető az előző, 2011 és 2015 között regnáló kabinet által felemelt nyugdíjkorhatár visszaállítása is: a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek újból nyugdíjba. A gazdasági szakértők kedvezőnek tartják, hogy a munkanélküliségi ráta októberben és novemberben is 1991 óta a legalacsonyabb volt, 6,6 százalékra csökkent. Az iparban január óta több mint 220 ezer új munkahelyet teremtettek, ami az egész Európai Unió új munkahelyeinek 66 százaléka.
Bár Varsó a közös európai valuta bevezetését az euróövezet állapotától teszi függővé, a lengyel gazdaság most is megfelel a maastrichti feltételeknek, az államháztartás hiánya várhatóan jócskán 3 százalék alatt marad. A nemzeti valutát egyelőre megőrizni szándékozó kormány elutasítja a kétsebességes Európa koncepcióját. Az EU megreformálásáról folytatott viták során kiállt az országos hatáskörök széleskörű megőrzése, a tagállami parlamentek szerepének megerősítése mellett.
Saját hatáskörében kezelné Varsó az idén megkezdett igazságügyi reformot is, amely az ellenzék szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Ez ügyben egyebek között a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) polgári mozgalom által szervezett utcai tiltakozásokat apadó részvétel jellemezte. Megosztottság, csökkenő támogatottság jellemzi egyelőre a parlamenti ellenzéket is. Az igazságszolgáltatási reform kapcsán az Európai Bizottság december végén megindította az uniós alapszerződés 7-es cikke szerint eljárást a két éve Lengyelországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás keretében. Varsó politikai indíttatásúnak minősítette a lépést, mindazonáltal készségét fejezte ki a Brüsszellel e témában kezdett párbeszéd folytatására.
Az EU-tagságot decemberben a lengyelek 85 százaléka támogatta. Az európai viszonylatban is kiemelkedő mutató azzal magyarázható, hogy a történelem során többször a nagyhatalmak küzdőterévé vált, önálló államiságának visszaszerzéséért keményen megküzdő ország geopolitikai jelentőséget tulajdonít a szervezetnek, amint a NATO-tagságnak is. Varsó ezért is sikernek könyvelte el, hogy az észak-atlanti szövetség tavasszal mintegy ezerfős nemzetközi zászlóaljat telepített az ország északkeleti részébe, Alsó-Sziléziában pedig egy három és fél ezer fős amerikai páncélosdandár állomásozik.
Az Egyesült Államokat a középhatalmi ambíciókat tápláló Lengyelország a nyugati civilizáció hagyományos értékeit valló stratégiai szövetségesének tekinti. E viszony az amerikai katonai jelenléten túl energiabiztonsági értelemben is megerősítést nyert a Három tenger kezdeményezés államfőinek júliusi, varsói csúcstalálkozóján, amelyen Donald Trump amerikai elnök is részt vett. Ősszel aláírták az amerikai cseppfolyósítottgáz-szállításokra 2022-ig érvényes szerződést, amelyet Varsó fontos tényezőnek tart az észak-déli irányú infrastrukturális hálózat fejlesztése szempontjából is.
A közép-európai EU-tagországok gazdasági érdekeit összehangoló kezdeményezést a visegrádi csoport mellett Varsó fontos regionális formátumnak tekinti. Lengyel elemzők szerint a térséget összekötő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása – a létező kelet-nyugati irányú infrastruktúra túlsúlyával szemben – növelné az Európai Unió keleti térségében fekvő országok gazdasági erejét és stabilitását. A regionális együttműködés alappillérének továbbra is a lengyel–magyar együttműködést tartják, mely azt követően is, hogy az év közepén Budapest vette át a V4-elnökséget, számos kétoldalú találkozóban, kezdeményezésben, köztük az éppen véget ért lengyelországi magyar kulturális évad eseményeiben nyert megerősítést.
Lengyelország jövőre ünnepli függetlensége visszaszerzésének századik és a lengyel parlamentarizmus születésének ötszázötvenedik évfordulóját. Ősszel a helyhatósági választás nyitja meg a 2020-ig tartó választási folyamatot, melynek során a lengyelek meggyőződhetnek arról, mennyire élnek még a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) demokratikus, szolidaritásra épülő hagyományai.
