Magyarellenes indulatok Romániában

Az erősödő magyarellenesség a Romániát érintő magyar álláspontot és döntéseket is befolyásolhatja – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. – A kisebbségben élő magyarok miatt fontos a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat. Emiatt sajnálatos, hogy a magyarellenes indulatok a román politikai élet legfelsőbb szint­jeit is elérték – mondta Szijjártó Péter az MTI szerint.

– A jó viszony nem csupán az ottani magyarságnak, hanem Romániának is kedvezne, hiszen európai ügyekben és kereskedelmi kérdésekben is együttműködésre számíthatna Magyarországtól – tette hozzá. A tárcavezető megjegyezte, hogy a magyar–román kapcsolat egészen a közelmúltig nemzetközi téren is eredményes volt, és szimbolikus jelentőségű, hogy sikerült rendezni a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügyét. A feszültségkeltést azonban vissza kell utasítani, Magyarország ezért akár nemzetközi színtéren is fel fog lépni a magyarellenesség ellen – hangsúlyozta.

Magyarország és Románia kapcsolataiban elsősorban az úzvölgyei temető ügye keltett feszültséget az elmúlt hónapokban. A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. A román külügyminisztérium azt is kifogásolta nemrég, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. Budapest döntését Bukarest megalapozatlannak nevezte, és annak indoklását elutasította.