A magyarok mindig megfizették az árát, ha elfeledkeztek a nemzet elsőségéről

Kocsis Máté kiemelte: „korunk eseményeit fürkészve mindenki számára világos lehet, hogy a jövőben sincs más feladatunk, mint a Szent István-i úton járni.

A magyarok mindig megfizették annak árát, amikor elfeledkeztek István király döntéseinek erkölcsi megfontolásairól, arról, hogy első helyen a magyarok vannak; nem mások ellenében, nem Európán kívül, nem gőggel és elfordulással, de önbecsüléssel és kellő eréllyel ahhoz, hogy érdekeiket érvényesítsék – hangsúlyozta augusztus 20-i ünnepi beszédében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szombaton Palicson.

Hozzátette: az érdekérvényesítéshez a magyaroknak ugyanannyi joguk van, mint bármely más népnek, nem kevesebb és nem több, ugyanis a jog nem kilóra és nem a nemzeteket kitevő emberek számában mér.

Rámutatott: Szent István király ünnepe a döntés ünnepe, hiszen István királynak úgy kellett a magyar nemzet szempontjából létfontosságú döntést hoznia, hogy nem tudta, helyesen cselekszik-e, és döntésével a magyar nép megmaradását alapozza-e meg – húzta alá. „El kellett döntenie, hogy a Kárpát-medencében hazára talált magyarok miként maradhassanak meg magyarnak, miként lehessen államuk, milyennek kell lennie az államnak ahhoz, hogy Európában, más népek ölelésében és szorításában fennmaradhasson” – tette hozzá.

Az államalapító a legfőbb veszélyforrásnak az ország függetlenségének elvesztését, az európai hatalmaktól való függést tartotta. Ezek a veszélyforrások mind a mai napig fennállnak. „A problémák a függetlenséggel, az önállósággal, modern szóval élve a szuverenitással függnek össze, másrészt pedig a néppel, a magyarokkal, akiknek akarniuk kell a döntést, akiknek vállalniuk kell a döntést, akiknek kell, hogy jelentsen valamit az, hogy a magyarok megmaradjanak. István ezt a keresztény kultúrkörhöz való tartozásban látta” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

Pásztor István rámutatott, hogy ma a magyarok már ismét közösen hoznak döntéseket. „Nem jelent elzártságot a nemzettől az, hogy nem élünk egyazon országban. A döntéseink közösek: vállaljuk és akarjuk, hogy Magyarországot olyan kormány vezesse, amely az országot magyarnak akarja megtartani, függetlennek és kereszténynek” – húzta alá.

A VMSZ elnöke hozzátette, hogy a vajdasági magyaroknak is meg kell hozniuk a saját döntéseiket, amelyek részben egyéniek, részben közösséget érintők. „Mindkettő kihat és visszahat úgy az egyénre, mint a közösségre, de nem túlzás azt állítani, hogy az egész nemzetre” – hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre lesz száz éve annak, hogy a trianoni döntés értelmében „a vajdasági magyarok új országban ébredtek, szülőföldjükön és kultúrájukban, nyelvükben és szokásaikban, vallásukban és mentalitásukban kisebbségbe kerülve”.

„Száz év alatt sohasem hoztunk olyan döntést, amivel a nemzethez tartozásunkat megkérdőjeleztük volna. A legnehezebb időkben sem. Szorító fenyegetettségben sem. Száz év alatt nem csappant magyarságtudatunk. De megcsappant a számunk” – közölte. Hozzáfűzte, hogy a népességszám csökkenése minden népet érint, és nem a kormányok vagy a politika döntéseitől függ.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre Szerbiában általános választások lesznek, amelyen minél több magyarnak kell részt vennie, hogy a vajdasági magyar közösséget érintő kérdésekben véleményt nyilvánítsanak, hogy közösségben tudjanak dönteni. Végül arra kért minden vajdasági magyart, éljen bárhol a világon, hogy a jövő évi választáson álljon a nemzet oldalára, és vegyen részt a szavazáson. Hozzátette: a választásokon részt venni nem politikai döntés, hanem a közösségért való cselekvés.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ünnepi beszédében kiemelte, hogy „korunk eseményeit fürkészve mindenki számára világos lehet, hogy a jövőben sincs más feladatunk, mint a Szent István-i úton járni: erős nemzet, jól szervezett állam, törvényes rend, szuverenitás, és Európa keresztény világának védelme”. Hozzátette: a magyarok ezer éve tudják, hogy mi a dolguk és mi a küldetésük. „Most, amikor Európát ismét veszély fenyegeti, mikor keresztény kultúránk és értékeink soha nem látott kihívások előtt állnak, megint csak egymásra és szövetségeseinkre számíthatunk” – húzta alá.

„Mindenki tudhatja mára, mit ellenzünk, és mindenki láthatja, mit védünk meg. Az európai viták ugyan új frontokat is nyitottak, de új lehetőséget is jelentenek. Mindeközben Magyarország jelentős erőt gyűjtött a megmérettetésekhez, és olyan szövetségi rendszert alakult ki Közép-Európában, amelyik képes felvenni a versenyt más gazdasági régiókkal, és képes meghatározó politikai álláspontokat érvényre juttatni a kontinens jövőjét illetően. Újra a Kárpát-medence országainak legerősebbike vagyunk, akikkel érdemes együttműködni” – mutatott rá Kocsis Máté. Úgy folytatta, hogy ez az együttműködés azonban kölcsönös tiszteleten és békén alapul. „Ennek megteremtése közös felelősségünk szomszédainkkal, de ennek gyümölcsei is közösek lesznek. Jó látni, hogy ezt egyre többen ismerik fel” – szögezte le.

A Fidesz frakcióvezetője kitért Szerbia európai uniós csatlakozására is. Aláhúzta, hogy Szerbia csatlakozása az európai közösséghez szintén közös és kiemelt érdek, az EU-n belül ugyanis a határok elmosódottá válnak, „segítve a magyar-magyar és magyar-szerb kapcsolatok erősítését”. Kiemelte, hogy a magyar kormány meggyőződése, hogy a szerbek és a vajdasági magyarok felvételével Európa több és gazdagabb lesz, hogy a szerbeket, akikkel évszázadokkal ezelőtt közösen küzdöttek a magyarok Európáért, megilleti mindez. „Erős nemzetek, közös értékek, a szuverenitás tiszteletben tartása, és szoros kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok. Ezek segíthetnek túlélni a nehéz időket” – emelte ki.

Kocsis Máté végül köszönetet mondott a VMSZ-nek azért, amiért példaértékű munkát folytat, kapcsolatot tart az anyaországgal, de a szerb politikával is.