A héten Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló minszki kapcsolattartó csoport tagjai megegyeztek a magát önhatalmúlag Ukrajnától függetlenné nyilvánító donecki és luhanszki területek különleges státusának bevezetéséről, valamint a csapatszétválasztás folytatásáról a frontvonalban.
Borisz Grizlov, az orosz államfő különmegbízottja tudatta, hogy a kontaktcsoport ülésének résztvevői – a szakadár területek képviselőit is beleértve – egyeztették álláspontjukat a Steinmeier-formulának az ukrán jogrendben való alkalmazásáról.
Kijev részéről Leonyid Kucsma volt elnök látta el kézjegyével az iratot. Az aláírás tényét Martin Sajdik, az EBESZ különmegbízottja is megerősítette. A megállapodás ténye azért lényeges, mert a Kreml korábban a Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett formula írásban való elfogadásához kötötte Vlagyimir Putyin elnök részvételét a politikai rendezés érdekében létrehozott „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – őszre tervezett csúcstalálkozóján.
Fotó: MTI/EPA/Irina Gordaszjova
Ennek a forgatókönyvnek az értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a Donyec-medence különleges státusáról, s annak ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján kell hatályba lépnie, állandó jelleggel pedig azt követően vezetnék be a jogszabályt, hogy az EBESZ kihirdeti a választások hitelesített eredményét. A formulában ugyanakkor nincs szó a rendezés egyéb kérdéseiről, így az ukrán államhatár ellenőrzésének helyreállításáról és az orosz csapatok térségből történő kivonásáról sem.
A szóban forgó területek különleges önkormányzati státusának lehetőségéről az ukrán parlament még 2016-ban, azaz Petro Porosenko elnöksége idején alkotott törvényt, ami most léphet életbe.
Csakhogy a volt elnök pártja, az Európai Szolidaritás úgy tesz, mintha ez egy teljesen új elképzelés lenne, s úgy állítják be a fejleményeket, miszerint Volodimir Zelenszkij lemond a felkelők uralta térségekről, így voltaképp Kijevtől független önigazgatást kíván biztosítani nekik. Az ellenzéki erő Majdan-hangulatot igyekszik teremteni, a hozzá köthető radikálisok már tüntetést is szerveztek a Majdanra, a 2004-es és a 2014-es forradalom után egy harmadikkal fenyegetnek.
