Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ukránok több mint fele kedvezően viszonyul Oroszországhoz – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) és az orosz Jurij Levada Független Elemzőközpont által közösen végzett felmérésből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.
Az UNIAN ukrán hírügynökség által ismertetett felmérés eredménye szerint 2019 szeptemberében a megkérdezett ukránok 54 százaléka válaszolta azt, hogy jól vagy nagyon jól viszonyul Oroszországhoz. Ellentétes választ 35 százalékuk adott, és 12 százalék nem tudott felelni a kérdésre.
A szociológusok sajtóközleményükben rámutattak arra, hogy 2008 óta végeznek ilyen irányú felméréseket, és eddig mindig az ukránok viszonyultak jobban Oroszországhoz, mint az oroszok Ukrajnához. Most először fordult meg a helyzet. A most szeptemberi eredmény szerint ugyanis az ukránok Oroszországhoz való viszonyához képest az oroszok kicsit jobban viszonyulnak Ukrajnához. A megkérdezett oroszok közül 56 százalék válaszolt kedvezően, míg csak 31 százalékuk mondta azt, hogy negatívan érez Ukrajna iránt.
A felmérésben részt vevő oroszok közül idén szeptemberben 90 százalék válaszolta azt, hogy Ukrajnának független államnak kell lennie, ami 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mért aránynál. Ezenkívül a 2018 szeptembere óta eltelt egy évben jelentősen – 32-ről 23 százalékra csökkent azok aránya Oroszországban, akik szerint le kell zárni az orosz-ukrán határt, továbbá 9 százalékponttal – 45-ről 54 százalékra – emelkedett azok aránya, akik szerint teljesen nyitottá, azaz vám- és útlevél-ellenőrzésmentessé kell tenni a két ország közötti határt. Elhanyagolható arányban, 16-ról 19 százalékra nőtt azoknak az oroszoknak az aránya, akik szeretnék Ukrajnát és Oroszországot egy államban egyesíteni.
A KMISZ a reprezentatív felmérést szeptember 6-16. között végezte 2035 nagykorú ukrajnai lakossal folytatott személyes beszélgetés útján, a Levada központ pedig szeptember 26. és október 2. között szintén személyes megkereséssel. Az utóbbi intézet felmérésében 1601 fő vett részt.
Blinken Európa egységére szólított fel Trump külpolitikájával szemben.
Négy gyerek is van az áldozatok között
Az ország stratégiát vált.
A világ egyik legfényűzőbb, ugyanakkor legideologikusabb divateseménye, a New York-i Met-gála idén sem a művészetről vagy stílusról szólt. A csillogó felszín mögött egyértelmű politikai–ideológiai üzenet húzódott meg.
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
Pottyondy Edina Gyurcsány lelépése miatt kifecsegte Magyar Péter titkát
Végre megtette Szabó Zsófi, amire mindenki várt: ledobta a textilt
A jövőben csak így vásárolhatunk ingatlant az országban – új szereplők is elővásárlási jogot kaptak
Kincsvadászok: Kórházba került és műteni kellett a népszerű kereskedőt
Lerántották a leplet a Turul-hadműveletről, amellyel Magyarország visszaszerezné Kárpátalját
Győzelmet ért Sigér Dávid zöld-fehér szíve, László Csabával menekül a Sepsi
Óriási fordulat: eldőlt az NB II-es focicsapat jövője
Tilos jelzésnél durrant bele egy Bzmot vonatba egy kamion, megsérült a mozdonyvezető
Egy sziklamászó bejárta a poklot és túlélte
Fotón mutatjuk a magyar nőt, aki 12 év alatti gyermeket bántalmazott szexuálisan, Európa-szerte keresi a rendőrség
Kubatov Gábor a kupadöntőre készülve újra üzent – most örömében
Blinken Európa egységére szólított fel Trump külpolitikájával szemben.
Négy gyerek is van az áldozatok között
Az ország stratégiát vált.
A világ egyik legfényűzőbb, ugyanakkor legideologikusabb divateseménye, a New York-i Met-gála idén sem a művészetről vagy stílusról szólt. A csillogó felszín mögött egyértelmű politikai–ideológiai üzenet húzódott meg.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Négy gyerek is van az áldozatok között
Az ország stratégiát vált.
A világ egyik legfényűzőbb, ugyanakkor legideologikusabb divateseménye, a New York-i Met-gála idén sem a művészetről vagy stílusról szólt. A csillogó felszín mögött egyértelmű politikai–ideológiai üzenet húzódott meg.
„A helyzet a maga nemében nem is olyan bonyolult: a 21. század politikája a globalisták és szuverenisták küzdelméről szól. Előbbi nem ismeri még a nemzeti minimumot sem, a másikat a nemzeti maximum vezérli” – írta közösségi oldalán Szánthó Miklós.
Az ukrán elnöknek csak a tiszás magyarok véleménye számít.
Az Euroclear a nemzetközi figyelem fókuszába került.
Ukrajna számára is veszélyes a túl gyors csatlakozás.
Cyla szerint most jobban érezni a diktatúrát, mint a Kádár-rendszerben.
Az ország stratégiát vált.
Ruszin-Szendi Romulusz pedig az összekötő szerepet töltheti be.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
