Az iraki kormány emberi jogi bizottságának egyik tagja elmondta: a két áldozatot az arcán találta el egy könnygázgránát, amikor a biztonsági erők fel akarták oszlatni a több ezres tömeget a bagdadi zöld zóna bejáratánál. Csaknem százan – köztük tüntetők és a biztonsági erők tagjai – megsebesültek az összetűzésben.
Ali asz-Szisztáni ajatolláh, Irak legmagasabb rangú síita imámja a pénteki muszlim imádság során önmérsékletre és az erőszakos összetűzések elkerülésére intette mind a tüntetőket, mind a biztonsági erők tagjait. Az Irakban lévő síita szent város, Kerbala egyik mecsetjében tartott ceremónián felszólította a tiltakozások résztvevőit, hogy tartózkodjanak a rendvédelmi szervek megtámadásától és a magántulajdon megrongálásától. A biztonsági erőket pedig arra szólította, hogy „barátságosan” bánjanak a tüntetőkkel, mert mindössze „a tisztességes élethez és boldoguláshoz való jogukat követelik”.
Szisztáni bírálattal illette emellett a tüntetéseken elkövetett túlkapásokat vizsgáló kormányzati bizottságának a jelentését. Mint mondta, a testület „nem tárt fel minden igazságot egyértelműen a nyilvánosság előtt”.
Az újabb incidens azt jelzi, hogy az iraki fővárosban – két hét szünet után – újraéledtek a kormányellenes megmozdulások, amelyekben október elején 157 ember, jórészt polgári lakos halt meg amiatt, hogy az iraki biztonságiak túlzott erő és éles lőszer alkalmazásával oszlatták fel a tüntetéseket. A tiltakozók a kormányzati épületeknek és nagykövetségeknek otthont adó zöld zónához vonultak reggel, a „tolvaj rezsim bukását” követelve, de a biztonsági erők feltartóztatták őket.
Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy az emberek szabadon demonstrálhatnak, de az erőszakos cselekményeket a hatóságok nem fogják eltűrni.
A kormányfő október 1-je, a bagdadi zavargások kezdete óta nem talált megoldást az elégedetlenkedő hangok megnyugtatására, nem jelentett be reformokat vagy korrupcióellenes intézkedéseket. A tiltakozások a fővárosból a dél-iraki városokba is átterjedtek, a tüntetők a korrupt tisztségviselőket és általában a politikai elitet okolják azért, hogy nem javul az emberek életszínvonala.
