Halálos áldozatokat is követelő tüntetések törtek ki India-szerte az állampolgársági törvény módosítása miatt. Főként egyetemi campusokon voltak zavargások. A múlt héten hatályba lépett jogszabály értelmében gyorsított eljárással indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt, vallási üldöztetés miatt elmenekült hinduknak, buddhistáknak, szikheknek, dzsainistáknak, zoroasztriánusoknak és keresztényeknek, az iszlám vallásúaknak azonban nem. (India két százaléka, azaz 20-26 millió ember tekinthető kereszténynek. Ebből nyolcmillió – köztük harmincezer nesztoriánus – régi gyökerű, az újonnan megtérítettek számát pedig 18 millióra teszik. Ez utóbbiakhoz tartoznak a római katolikusok és a protestánsok is.)
A vallási kivételt Narendra Modi miniszterelnök azzal magyarázta, hogy a muszlimok nem számítanak vallási kisebbségnek a szomszédos országokban. A jelenleg illegális menekültként élők most már indiai állampolgárok lehetnek, az eddigi szabályozás ugyanis nem tette lehetővé, hogy illegális bevándorlók állampolgárságot kapjanak. A Modi hindu nacionalista kormánya által elfogadtatott rendelkezés – a bírálói szerint – alkotmányellenes, és továbbá szítja az egyre terjedő muszlimellenességet is az országban.
A Bangladessel határos északkelet-indiai határ mentén élők hindu bevándorlók hullámaitól tartanak, akik számban hamarosan felülmúlhatják a régió kétszáz őslakos csoportját, felborítva a vallási és etnikai egyensúlyt – mutat rá a CNN amerikai hírtelevízió portálja. Csupán Bangladesben 16 millió hindu él, s ha nagy számban kapnak indiai állampolgárságot, alaposan megváltozhat a térség foglalkoztatási és oktatási térképe, az állami támogatások is máshová folyhatnak. Az e területen fekvő Asszám és Tripura államban kitört tüntetéseken legalább öt tiltakozó vesztette életét a múlt hét óta. Kilenc államban lángoltak fel a tiltakozások, s olyan nagyvárosokban vonultak utcára a tüntetők, mint Kolkata, Mumbai, Váránaszi, Csennai, Haidárábad, valamint a főváros, Újdelhi.
