Kijev bízik a magyar viszony javulásában

A középfokú oktatásról szóló, tegnap az ukrán parlament által elfogadott új törvény segít javítani az Ukrajna és Magyarország közti kapcsolatokat – vélekedett Dmitro Kuleba európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes a Twitteren közzétett bejegyzésében.

Közölte, hogy aznap más ügyben találkozott Íjgyártó István kijevi magyar nagykövettel, és megbeszélésükkel egy időben – véletlen egybeesésként – az ukrán törvényhozás elfogadta a rég várt jogszabályt is a középfokú oktatásról, amelynek – szavai szerint – segítenie kell bennünket a múlt problémáinak megoldásában.

A miniszterelnök-helyettes azt is hozzátette: örömmel vette, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érdeklődést mutat egy kijevi látogatás iránt, mivel mindketten az ukrán–magyar külkereskedelmi kormányközi bizottság társelnökei. Közölte, hogy az ukrán fél szeretné, ha már februárban sor kerülne a magyar miniszter látogatására. Rámutatott arra, hogy az említett bizottság hét éve nem ült össze, ami megfogalmazása szerint elfogadhatatlan.

A magyar–ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország elsősorban azt kifogásolta, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendelik a tantárgyak többségénél az áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest a törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna–NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait. 2017 decemberében a Velencei Bizottság számos ajánlást fogalmazott meg Kijevnek, amelyekkel kiegyensúlyozhatja az oktatási törvényt, megfelelve minden kisebbségvédelmi szabálynak. Ezek között szerepelt a törvény életbeléptetésének kitolása 2023-ra, amelyet Kijev már a nyáron elfogadott.

A középfokú oktatásról szóló törvény mostani elfogadásával Kijev állítása szerint teljesítette a Velencei Bizottság minden ajánlását. A törvény a különböző nemzetiségekhez tartozók számára különböző oktatási modelleket ír elő. A magyar iskolákra vonatkozóan fokozatos áttérést irányoz elő: az ötödik osztályban még csak a tanórák legalább 20, a kilencedikben 40, a felsőbb osztályokban pedig 60 százalékának kell ukrán nyelven folynia – írja az MTI.