Orbán Viktor politikája a téves út címmel közölt írást a Welt am Sonntag című konzervatív német vasárnapi lap Manfred Webertől, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetőjétől a magyar miniszterelnökkel a lap előző, egy héttel ezelőtti számában közölt interjúval kapcsolatban.
A német politikus válaszcikkében kifejtette, hogy 2021 a nagy változások kezdetének éve lesz pártjának, a bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU), a testvérpárt Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) és az EPP többi kereszténydemokrata és keresztényszociális pártjának.
Mint írta, ki kell tölteni a német kancellár és korábbi CDU-elnök Angela Merkel távozásával keletkező űrt, mindenekelőtt pedig meg kell birkózni a politikai programot, irányvonalat illető kihívással, amelynek nagyságát jelzi, hogy tizenkét hónapja nem lehetett sejteni, hogy megkérdőjeleződik az államháztartási egyensúly fontossága, és hogy a gazdaság jövője orvostudományi újításokon múlik majd.
Kiemelte, hogy a mélyreható gazdasági és társadalmi átalakuláson
nem lehet úrrá lenni az Orbán Viktor által sürgetett „nemzeti-populista” politikai megközelítésmóddal vagy „kulturkampffal”.
Inkább Konrad Adenauer, Franz Josef Strauss és Helmut Kohl példáját kell követni. Ők olyan politikai felfogást képviseltek, amellyel nem megosztottságokat mélyítettek tovább, hanem átléptek árkokat és előítéleteket, a Németország szomszédjaival folytatott viszonyban a „közös európai ház” felépítésével, a társadalomban pedig azzal, hogy középen igyekeztek többséget teremteni – tette hozzá.
Kifejtette, hogy egyes kormányfők a gyors siker érdekében hiteltelennek állítanak be európai uniós döntéseket, holott gyakran hozzájárultak azokhoz.
Aki egyenlőségjelet tesz az EU és a szovjet kommunisták autoriter rezsimje között, az szét akarja rombolni a Helmut Kohl politikusnemzedéke által felépített Európát
– fűzte hozzá, kiemelve, hogy az erős nemzetállamok és az erős Európa nem ellentmondás, hanem a békés Európa elengedhetetlen feltétele.
Manfred Weber abszurdnak nevezte azt a vádat, hogy az EP túlértékeli szerepét. Mint írta, a jövőt nem az egyhangúlag hozott, és így a blokád lehetőségét is hordozó tanácsi döntéshozatal jelenti, hanem a többségi döntések, például a szabadon választott EP-ben. Aki a konzervatív értékek elárulásának állítja be a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kidolgozott szükséges kompromisszumokat, valójában
olyan radikálisokkal akar koalíciót, mint az AfD, Wilders vagy Le Pen, erre pedig a CDU/CSU nem hajlandó