Egy erős nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni
Az érzékenység történelmi gyökerű, „tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések” – mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. Hozzátette:
egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban „történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk”. – Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni – fogalmazott.
– Már nem sok hiányzik hozzá – jegyezte meg arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Věra Jourová „egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni” a jogállamisági mechanizmussal. Ez a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat „ideológiai szempontból meghatározott politikák” végrehajtására.
A valódi vita a családpolitikáról, migrációról és kulturális kérdésekről szól
Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve „keményen megküzdöttek”.
A „valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól.
Ez nem „képzelődés” – jelentette ki arra a felvetésre, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban. Mint mondta, az EP kiegészítésének első változatában az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája, „de mi nem akarunk migrációt”. A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása „önkényes”, és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is – fejtette ki Orbán Viktor.
Manfred Weber megsértette a magyar népet
Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.
– Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne – mondta Orbán Viktor.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!