időjárás 4°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Tíz év háború után sincs kilátásban a szíriai béke

Koren-Karczub Tímea
2021.03.20. 07:03
Tíz év háború után sincs kilátásban a szíriai béke

Bár a Szíriában zajló konfliktus polgárháborúként vésődött be a köztudatba, többről van szó, mint egy országon belül kialakult fegyveres küzdelemről. A háború kitörésének oka valóban visszavezethető a szír nemzeten belüli megosztottsághoz, ám a kezdeti polgárháborús övezet mára a különböző globális és regionális hatalmak harcmezőjévé vált. Speidl Bianka, a Századvég migrációs és Közel-Kelet szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta: a tíz éve dúló háború azért nem tud véget érni, mert többszintű hatalmi harc színtere Szíria.

Egy évtizede már, hogy Szíriába is átgyűrűzött az úgynevezett arab tavasz, és elkezdődtek az első, kezdetben békés kormányellenes tüntetések, amelyekre hamarosan súlyos megtorlásokkal válaszolt a Bassár el-Aszad elnök vezette hatalom.

Az ellenzékiek és a kormány között kirobbant harcban nem sokkal később már külső országok is elfoglalták a saját helyüket: pénzt, fegyvereket, illetve harcosokat küldtek az általuk támogatott félnek.

A külső hatalmakon kívül pedig szélsőséges iszlamista terrorszervezetek is megjelentek, köztük az Iszlám Állam, amelyek saját vallási-ideológiai céljaik elérését tűzték ki a kialakult káosz közepette. Tíz évvel később a béke még mindig távolinak tűnik.

Kormányellenes tüntetők a szíriai Idlibben 2021. március 15-én, tíz évvel a háború kitörése után.
MTI/AP/Ghaith Alsayed

Speidl Bianka a konfliktus elhúzódását három tényezőnek tulajdonítja. Az első, hogy Szíria globális és regionális hatalmi harcok színtere.

Az országban egyre nagyobb területeket elfoglaló Iszlám Állammal szemben a szíriai kormányzat 2014-ben kérte az oroszok segítségét, akik a térségbeli érdekeiknél fogva beálltak a szír hatalom mellé. A nagyhatalom legfontosabb földközi-tengeri támaszpontja ugyanis Szíria kikötővárosa, Tartúsz. Irán szintén a szír kormányzat kérésére szállt be a konfliktusba, amit Izrael nem néz jó szemmel, és rendszeresen bombázza a háborús országban található iráni támaszpontokat. A Századvég vezető kutatója hozzáfűzte: a felkelők oldalán álló Törökország is hadszíntérként használja Szíriát a térségben élő kurdok ellen folytatott offenzívájában, hiszen a népcsoport saját szeparatista törekvéseit igyekszik érvényesíteni a háború során. Törökország mint a térségbeli szunnita nagyhatalom továbbá Iránnal, a térségbeli síita nagyhatalommal is szemben áll. Irán érdeke, hogy megerősítse a jelenlétét a térségben a szunnita Öböl-államokkal szemben, amelyek a felkelők oldalán harcolnak. A regionális hatalmi harcokon túl pedig egy globális vonatkozása is van a konfliktusnak, amely a szír kormányt segítő Oroszország és a felkelőket támogató Egyesült Államok közti feszültségből ered.

A kormányerők a lázadókat üldözik a második legnagyobb szíriai várost, Aleppót körülvevő településeken
Fotó: MTI/EPA–Abdo Hajj Ahmad

A Közel-Kelet-szakértő szerint a háború elhúzódásának második oka, hogy a nagyhatalmak szankciókat vetnek ki, amelyek arra irányulnak, hogy a kormányzatot a nép kiéheztetésével buktassák meg.

– Ez humanitárius szempontból nem elfogadható megoldás, de a nagyhatalmi politikában bevett módszer – az Európai Unió is részt vesz benne, de a kezdeményezője az Egyesült Államok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden olyan terület kaphat a segélyekből, amely nem a szíriai kormányzat ellenőrzése alatt áll – a lakosság többsége ugyanakkor a kormány által ellenőrzött területeken él.

Speidl Bianka megemlítette azt is, hogy a háború elhúzódásában szerepet játszó harmadik szempont szintén a Nyugat felelősségét jelzi: számos nyugati kormányzati és nem kormányzati szereplő nyújtott segítséget a magukat ellenzékként, népi felkelőkként aposztrofáló dzsihadista milíciáknak. A Nyugat tehát aktív generátora a szíriai válságnak és a folyamatos kivándorlásnak, mindössze egyetlen szempontot tartva szem előtt: a damaszkuszi kormányzat megbuktatását akár a dzsihadistáknak nyújtott segítség vagy tízmillió ember kiéheztetése árán is – foglalta össze a szakértő.

– Akkor szűnnek majd meg az állandó fegyveres összecsapások, ha a különböző katonai alakulatok mögött felsorakozó nagyhatalmak vagy regionális hatalmak úgy döntenek, hogy inkább megéri nekik a béke, mint a háború, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem erről van szó

– jelentette ki Speidl Bianka.

Egy nő sétál gyermekeivel egy szíriai határhoz közeli menekülttáborban. Nem tudni, mikor térhetnek haza
Fotó: Reuters

– Az Európai Unió és az Egyesült Államok embargója miatt sok mindent nem importálhatnak Szíriába, például gyógyszereket sem, és ez nagyon nagy nehézségekkel jár, főleg a koronavírus idején

– mondta el lapunknak Maiyaleh Tarek egyetemi docens, aki közel negyven éve költözött Szíriából Magyarországra. A férfi testvérei közül öten továbbra is Szíria déli részén élnek, amely a kormány ellenőrzése alatt áll. Ezen a területen az életet elsősorban nem a fegyveres összetűzések, hanem a szankciókból adódó súlyos gazdasági helyzet nehezíti meg.

– Nagyon drága minden, ami az alapvető ellátáshoz szükséges. Az árak megnövekedése pedig majdnem százszoros inflációt eredményezett: a háború előtt, 2010 körül egy dollár ötven szíriai lírának felelt meg, most pedig 4500 lírának

– számolt be róla Maiyaleh Tarek.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet adatai szerint az egy évtizede dúló háború során több mint ötszázezren vesztették életüket vagy tűntek el. A dokumentált halálesetek száma meghaladja a 387 ezret, akik közül 117 ezer a civil áldozat. A háború előtti 22 milliós lakosság több mint fele elmenekült otthonából, és mintegy 5,6 millióan külföldön kerestek menedéket.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.