2024-ig további lépéseket lehet tenni a bírák függetlenségének megerősítése érdekében
A Miniszterek Bizottsága válaszának preambulumában emlékeztet a bírák kinevezésének rendszerére, amelyet 2010-ben hoztak létre a bíróság függetlenségének garantálása érdekében, szakértői tanácsadó testületet bízva meg azzal a feladattal, hogy véleményt nyilvánítson a tagállamok által bemutatott három jelöltről. Különösen felelősek a lobbi-tevékenységet folytatók az alkalmasság és a függetlenség felmérésének tekintetében. Megemlíti a Parlamenti Közgyűlésben folyamatban lévő munkát, „amelynek célja a bírói választási eljárások átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása”, elismerve, hogy ez a tárgykör még további tanulmány tárgyát képezheti. 2024-ig új intézkedéseket kell hozni a bírák függetlenségének megerősítése érdekében.
Az ECLJ jelentésében javasolt egyik intézkedés a következőt tartalmazta: „Kérje az EJEB bíráit, hogy hivatalba lépéskor nyilatkozzanak érdekeltségeikről.”
Korábban az ügyben több, Magyarországon is ismert civil szervezet neve is felmerült. A Helsinki Bizottsággal például hét bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak. A Soros-alapítvány előszeretettel támogatja a szervezet egyes országokban működő leágazásait. A bulgáriai Helsinki Bizottság 2016-ban 460 ezer dollárt kapott, 2018-ban pedig 320 ezret. A magyarországi szervezet 2016-ban 610, míg 2018-ban ötvenezer dollárt kapott.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!