Ahogy arról korábban a magyarországi közvélemény is értesülhetett Soros György beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB). A nyolc fejezetre osztott terjedelmes írásában a Les valeurs actuelles című francia konzervatív magazin szerzőjének, Grégor Puppincknak, Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) vezetőjének kutatására hivatkozva az újság azt részletezi, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve az amerikai–magyar milliárdos.
Az első fejezetben Puppinck nyomán, aki az EJEB 2009 óta hivatalban volt száz bírójának életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatait térképezte fel, a szerző Soros-bírákról számol be, ezek között említi Sajó András egyetemi tanárt, a Közép-európai Egyetem egyik alapítóját.
A legfrissebb hír, hogy az Európa Tanácsban a parlamenti képviselők írásbeli kérdésére a Miniszteri Bizottság megismételte, hogy ragaszkodik az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak függetlenségéhez, és további ellenőrzési eszközöket fontolgat. Egy nemrégiben készült jelentés elítélte néhány civil szervezet túlzott képviseletét az EJEE-ben.
Több parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva az Európa Tanács 47 tagállamának külügyminiszterei válaszoltak az EJEB bíráinak függetlenségével kapcsolatos aggodalmakra. Három külön kérdést tettek fel a parlament tagjai, közülük kettőt az EPP, az európai konzervatív jobboldal pártja.
A parlamenti képviselők rámutattak az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közötti összeférhetetlenség kockázatára, támogatva az ECL jelentésének következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a mintegy száz bíró közül, akik az EJEE-ben ültek tíz évig, huszonkettő közvetlenül ugyanattól a nem kormányzati szervtől vagy az általa finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványtól származik. Ez a bizonyos jelentés 88 olyan esetet sorolt fel, amelyekben a Nyílt Társadalomhoz tartozó civil szervezet valamilyen formában befolyásolhatta az ítélethozatalt, és ahol a bírák közül legalább az egyik ugyanabból a „körből” származott.
Fotó: MTI/EPA/Peter Foley
A kizárási eljárások még mindig nagyon homályosak
Írásbeli kérdéseikben a parlamenti képviselők kiemelték az európai bírák kis számát, akik korábban bírósági tisztséget töltöttek be, és azzal vádolják az EJEB-t, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonított az ügyvédeknek; egy esetleges összeférhetetlenség esetén elítélték a hatékony kizárási és megtámadási eljárás hiányát is. Zsigmond Barna Pál, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője azt kérdezte: – Milyen intézkedéseket fog hozni a Miniszterek Bizottsága a bíróság reformjának részeként a rendszer gyengeségeinek orvoslására és a bíróság hitelességének helyreállítására?
