időjárás 24°C Apollónia 2022. július 7.
logo

Újabb tömeges vérontástól tartanak az észak-iraki jazidik

Dócza Edith Krisztina
2021.08.03. 21:01
Újabb tömeges vérontástól tartanak az észak-iraki jazidik

Hét évvel ezelőtt mintegy háromezer jazidit végeztek ki az Iszlám Állam katonái az észak-iraki Szindzsár településen és környékén egyetlen nap alatt. A terrorszervezet tagjai családokat mészároltak le, gyermekeket toboroztak be soraikba, több mint hétezer embert hurcoltak rabszolgaságba, és közel félmillióan kényszerültek menekültlétbe. Noha hosszú idő eltelt a borzalmak óta, a fájó emlékek továbbra is élénken élnek a Szindzsárhoz közeli Hardan falu túlélőiben, akik közül többen a Free Yezidi Foundation szervezet konferenciáján is meséltek az átélt szörnyűségekről. Az online megrendezett nemzetközi eseményen Azbej Tristan, a magyar kormány üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár is felszólalt.

– Mi csak biztonságot és elfogadást szerettünk volna a hazánkban, de az Iszlám Állam tagjai elvittek mindent és mindenkit, akit csak tudtak. A fiatal fiúkat besorozták katonának

– mesélte könnyek között a Hardan faluban lezajlott mészárlás egyik túlélője, aki még ma is egy újabb népirtástól tart.

Jazidi menekült gyerekek a khankei táborban
Fotó: László Dávid

A férfi hozzátette: a térségben ez idáig több mint hetven tömegsírt tártak fel. Szakértők úgy vélik, bár a jazidik ellen végrehajtott tömegmészárlást az Iszlám Állam terrorszervezet követte el, a borzalmas eseményeket kiváltó okok – amilyen a diszkrimináció és a gyűlölet – a mai napig jelen vannak Irakban. Azbej Tristan, a magyar kormány üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program (HHP) megvalósításáért felelős államtitkár elmondta, a jazidi menekültek számára létesített, észak-iraki menekülttáborokban tett látogatása során úgy látta, ott biztonságos a helyzet. Az államtitkár többek közt Khanke városában is járt, ahol mintegy tizennégyezer jazidi éli életét fehér sátrakban, immáron hetedik éve.

– Jobban kell törődnünk az emberek életével. Jazidi nők és gyermekek ezrei éltek át traumatikus eseményeket

– hangsúlyozta a politikus, utalva arra, hogy emberek tömegeinek van szüksége rehabilitációra. – A mindennapi élet egy menekülttáborban nagyon nyomorúságos– tette hozzá Azbej Tristan, aki szerint nem a menekülttáborok létesítése és fenntartása, hanem az otthonaikba való visszatérés lenne az igazi megoldás a jazidik számára.

A közösség tagjai azonban továbbra is félnek visszatérni az észak-iraki Szindzsár-hegység vidékére, noha 2020 októberében az iraki kormány és a kurdisztáni régió között éppen ennek érdekében született megállapodás. A tavalyi egyezményt heves bírálat érte a jazidi közösségtől, ugyanis őket nem vonták be a tárgyalásokba. A megállapodás értelmében az egyik fő feladat a biztonság helyreállítása lett volna, azonban ez a mai napig nem történt meg: Szindzsár és környéke továbbra is az iraki, kurd és török csapatok fegyverropogásaitól hangos.

A biztonsági kérdések mellett felmerül az a kérdés is, hogy az észak-iraki, egykor az Iszlám Állam uralma alatt lévő térség mennyire maradt élhető. Helyi riportok szerint naponta csak néhány órára jut áramhoz az a maroknyi ember, aki ott él, működő kórház pedig gyakorlatilag csak ötven kilométerre található. – Már hét év eltelt, és a kéréseinket nem teljesítették. Szindzsárt nem úgy építették újjá, hogy oda az emberek visszatérhessenek. Az emberek pedig már belefáradtak abba, hogy sátortáborokban éljenek – magyarázta Lamiá Hádzsi Basár jazidi emberi jogi aktivista, akit 2014-ben, tizenhat éves korában raboltak el az Iszlám Állam tagjai a városból. A most huszonéves lány Németországban él. Körülbelül 2600 jazidi nő hollétéről a mai napig nem lehet tudni semmit.

 

Amikor a vallások találkoznak

A jazidik főként kurd nyelvet beszélő, de saját vallást gyakorló népcsoport, amelynek tagjai főként Irak északi részén éltek, valamint kisebb létszámban Törökországban, Szíriában és Iránban is előfordulnak. Létszámukról nincs pontos adat, szakértők 700 ezer és egymillió közé teszik számukat. A jazidik vallása ősi, a judaizmus, a kereszténység, az iszlám és a zoroasztrizmus (az egyik legrégebbi, Iránból eredő vallás) elemeit is magában hordozza. A közösség tagjai olvassák a Bibliát és a Koránt is, a gyermekeket megkeresztelik, a fiúkat körülmetélik, mindemellett pedig egyfajta reinkarnációban is hisznek.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.