Komoly, időnként kemény hangú, olykor szenvedélyes vita zajlott az afganisztáni helyzetről, de az Európai Unió egyes tagországai és a brüsszeli intézmények, sajnos, újra a 2015-ös pályára álltak rá – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagországok külügyminiszterei informális tanácskozásának második napján.
– Bár az elmúlt napokban folyamatosan azt halljuk, hogy nem akarják megismételni a 2015-ös migránsválság hibáit, ehhez képest az ülésen semmi más nem történt, mint hogy szépen lassan visszacsúsztunk a 2015-ös pályára
– emelte ki a tárcavezető. Hozzátette: volt egy nagy vita arról, hogy felszólítsák-e a tálibokat arra, engedjék elhagyni az országot azoknak az afgánoknak, akik el akarnak jönni, de a közép-európai országok egy csoportja elutasította ezt. Szijjártó Péter szerint ez gyakorlatilag egy biankó meghívás minden afgánnak, aki el akar jönni Afganisztánból.
– Ez egy nagyon veszélyes, nagyon felelőtlen álláspont, hiszen Afganisztánban 39 millióan élnek, a lakosság fele már a tálib hatalomátvétel előtt is humanitárius segélyen élt, és van legalább négymillió belső menekült – tette hozzá.
– Egy ilyen általános nyilatkozat semmi más eredménnyel nem fog járni, mint hogy tömeges illegális migrációs hullám fog kiindulni Afganisztánból – magyarázta Szijjártó Péter. Kiemelte: a csehek, a lengyelek, a szlovének, a horvátok és Magyarország is elég határozottan érvelt a migráció ellen.
– Pontosan tudjuk, hogy Afganisztán a terrorizmus egyik melegágya. Ez volt az egyik oka húsz évvel ezelőtt a beavatkozás megkezdésének
– mondta. Hozzáfűzte: pontosan tudják azt is, hogy ha egy ilyen nagy illegális kiáramlás indul meg Afganisztánból, akkor az lehetőséget fog biztosítani terroristák százainak vagy ezreinek, hogy Európába jöjjenek.
– És világos a migrációs útvonal is, gyakorlatilag akadálytalanul juthat el Törökországig, a Nyugat-Balkánig ez a tömeg – húzta alá.
– Mi, magyarok, világos álláspontot képviselünk: kihoztuk azokat az afgánokat, akik nekünk segítettek, rajtuk kívül egyetlenegy afgánt sem vagyunk hajlandóak befogadni, még csak megfontolni sem akarjuk ezt
– jelentette ki a tárcavezető.
– Nekünk hazánk biztonsága, a magyar emberek biztonsága a legfontosabb – hangsúlyozta.
A miniszter leszögezte: azt is világossá tették a közép-európaiak, ha valaki olyan álmokat dédelgetne, hogy majd megint kvótarendszer lesz, nagyon gyorsan felejtse el. Minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, kiket akar beengedni a saját országba és kikkel akar együtt élni.
– Nem kényszeríthet ránk senki semmilyen döntést ebben a tekintetben, sem Brüsszel, sem maga az Európai Bizottság
– hangsúlyozta.
A tanácskozást mindkét nap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A külügyminiszterekhez Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja és Jutta Urpilainen, a bizottság nemzetközi partnerségekért felelős tagja is csatlakozott. Pénteken Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter is részt vett az ülésen, amelyen a tárcavezetők az afganisztáni helyzet után a Kínával, Indiával és a Perzsa (Arab)-öböl menti országokkal való együttműködés kérdéseit vitatták meg. Szlovénia látja el az idei második félévben az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét, ezért számos rendezvénynek, tanácskozásnak és konferenciának ad otthont.
