időjárás 7°C Elza 2021. December 1.
logo

Barbados végleg elszakad a brit monarchiától

Koren-Karczub Tímea
2021.10.24. 06:59
Barbados végleg elszakad a brit monarchiától

Függetlenségének 55. évfordulóján Barbados régóta áhított vágya végre beteljesül: a karibi térség szigetállama ugyanis ekkor tervezi kikiáltani a köztársasági államformát. A november 30-i eseményen iktatják be hivatalába az ország új elnökét is, aki II. Erzsébet királynőt váltja az államfői szerepében. 

Sandra Masont szerdán kétharmados többséggel szavazta meg az ország elnökének a barbadosi parlament. Közleményükben kinyilvánították, hogy az első államfő megválasztása mérföldkőnek számít a köztársaság felé vezető úton. 

Barbados miniszterelnöke, Mia Mottley fontos pillanatnak nevezte az elnökválasztást az ország történelmében. 

– A nő, akit most megválasztottunk elnökünknek, ízig-vérig barbadosi, nem tetteti magát senki másnak, és tükrözi azokat az értékeket, amelyek minket jellemeznek

– örvendezett a miniszterelnök. A jogi végzettségű, 72 éves Sandra Mason 2018 óta az ország főkormányzója, és ő volt az első női tagja a barbadosi fellebbviteli bíróságnak is. A miniszterelnök hozzátette: bíznak abban, hogy továbbra is fenntarthatják a kapcsolatot a brit uralkodóval.

A karibi sziget kormánya tavaly jelentette be a tervét, miszerint végleg maguk mögött hagynák a gyarmati múltat. 

Az alkotmányt vizsgáló barbadosi bizottság még 1998-ban javasolta, hogy váltsanak köztársasági államformára, amit a 2018-ban leköszönő előző miniszterelnök is szorgalmazott. 

Az apró, alig 439 négyzetkilométeres és mintegy 300 ezer lakosú sziget 1966-ban kiáltotta ki a függetlenségét, számos másik egykori brit gyarmathoz hasonlóan azonban megtartotta az alkotmányos monarchiát, bár a brit uralkodónak valójában csak ceremoniális szerepe maradt. 

Nem Barbados az első olyan ország a volt brit gyarmatbirodalmon belül, amely elszakad a monarchiától, bár már majdnem három évtizede nem volt példa hasonló esetre.

Legutóbb, 1992-ben a kelet-afrikai Mauritius döntött úgy, hogy búcsút vesz a királynőtől. A karibi térségben jellemzően a függetlenség elnyerését követő néhány évben söpört végig egy elszakadási hullám: 1970-ben Guyana, 1976-ban Trinidad és Tobago, majd 1978-ban a Dominikai Köztársaság vált meg a monarchia intézményétől.

Ahogyan korábban lapunk is beszámolt róla, jelenleg még 15 ország tartozik II. Erzsébet „birodalmába”, beleszámítva olyan óriásokat is, mint Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland. A változás elsősorban két országban van terítéken: az ugyancsak karibi Jamaicában, ahol belpolitikai nehézségek hátráltatják a döntést, valamint Ausztráliában. Utóbbiban 1999-ben népszavazást is tartottak a kérdésben, ám akkor a köztársaságpártiak alulmaradtak, de bő húsz évvel később az ügy még mindig nem került le a napirendről. 

Wazim Mowla, az Atlantic Council amerikai agytröszt munkatársa a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy az elnökválasztásból Barbados bel- és külföldön egyaránt profitálhat. 

– A kis fejlődő karibi sziget felkerülhet a világ politikai térképére, és jelenlegi vezetésének is javára válhat ez a nacionalista lépés

– elemezte a barbadosi fejleményeket Wazim Mowla. Hozzátette: nem tartja valószínűnek, hogy egyhamar követik az ország példáját más karibi vezetők.

Borítókép: II. Erzsébet brit királynő 2019. június 20-án. Fotó: MTI/EPA/Neil Hall