Barbadoson búcsút vennének II. Erzsébettől és a koronától

A karibi szigetország, az egykori Brit Birodalom tagja leszámolna a gyarmati múlttal.

Windsor, 2020. június 13. II. Erzsébet brit uralkodó a hivatalos születésnapja alkalmából tartott ceremónián vesz részt a windsori kastélyban 2020. június 13-án. II. Erzsébet királynõ, a világ legidõsebb és leghosszabb ideje regnáló uralkodója 1926. április 21-én született, idén 94 éves. A brit uralkodó hivatalos születésnapját általában június második szombatján tartják. MTI/AP/Reuters pool/Toby Melville Fotó: Toby Melville

Itt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk a gyarmati múltat! – ezzel a felkiáltással jelentette be a barbadosi kormány, hogy megválnának II. Erzsébet királynőtől mint államfőtől, és köztársasági államformát vezetnének be. Az apró, alig 439 négyzetkilométeres és 300 ezer lakosú karibi szigeten először a spanyolok szálltak partra, majd rövid ideig a portugálok uralták, míg végül a XVII. század elején a britek kezére került, és a rabszolga-kereskedelem miatt fontos központtá vált.

Az ország 1966-ban kiáltotta ki a függetlenségét, ám mint megannyi másik egykori brit gyarmat, megtartották az alkotmányos monarchiát, bár a brit uralkodónak valóban csak ceremoniális szerepe maradt. II. Erzsébet királynő meglehetősen ritka vendég Barbadoson, legutóbb 1989-ben járt a szigeten, a királyi családból viszont Harry herceg 2015-ben és 2016-ban is ellátogatott hozzájuk. A Buckingham-palota belenyugvással fogadta a hírt, mondván, a kérdésről a barbadosi embereknek kell dönteniük.

A tervek szerint a folyamatot jövő novemberig, a függetlenség 55. évfordulójáig be is fejeznék. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy az ország a nemzetközösségből – 53 államot, többségében a Brit Birodalom egykori gyarmatait tömörítő laza együttműködés – is kilépne-e. Mint a brit közszolgálati BBC emlékeztet rá, a döntésre számítani lehetett, régóta közbeszéd tárgya volt. Az alkotmányt vizsgáló barbadosi bizottság már 1998-ban javasolta, hogy váltsanak köztársasági államformára, amit a 2018-ban leköszönő előző miniszterelnök is szorgalmazott. Mégis, a lépés ha nem is példátlan, de nagyon ritka. Legutóbb 1992-ben a kelet-afrikai Mauritius, a karibi térségben előtte jellemzően a függetlenség elnyerését követő néhány évben, 1970-ben Guyana, 1976-ban Trinidad és Tobago, 1978-ban a Dominikai Köztársaság döntött úgy, hogy búcsút vesz a királynőtől.

A kérdés az, hogy más is Barbados nyomába lép-e, különösen most, amikor a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom árnyékában a szembenézés a gyarmati múlttal ismét az előtérbe került. Jelenleg még 15 ország tartozik II. Erzsébet „birodalmába”, beleszámítva olyan óriásokat is, mint Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland. A változás elsősorban két országban van terítéken: az ugyancsak karibi Jamaicában, ahol belpolitikai nehézségek hátráltatják a döntést, valamint Ausztráliában. Utóbbiban 1999-ben népszavazást is tartottak a kérdésben, ám akkor a köztársaságpártiak alulmaradtak, de bő húsz évvel később az ügy még mindig nem került le a napirendről.