– Nemrég, a 20. évfordulón emlékezett a világ a szeptember 11-i terrortámadásokra. 2001 óta azonban megváltozott a globális terrorizmus működésmódja. Hogyan látja ezt?
– Történetileg nézve a terrorizmus mindig is hullámokban jelentkezett a régi anarchistáktól a dekolonalizációs erőszakon át a baloldali terrorizmusig, így például a német Vörös Hadsereg Frakció tevékenységéig. Az 1970-es, 80-as évektől feltűnő, hogy egyre inkább kirajzolódik a vallási indíték a terror mögött, ahogyan az is, hogy ez az iszlámhoz, azon belül is különösen a szunnita szélsőségességhez kapcsolódik. Az iszlamista terrorizmus két vezető „márkájánál”, az al-Kaida és az Iszlám Állam (ISIS) esetében figyelhető meg, hogy helyi szinten harcoló, kisebb autonóm csoportok kapcsolódnak hozzájuk olyan módon, hogy hűséget fogadnak nekik. Egyszerre jelen van tehát a központ és a decentralizáció, valamint a kettő közötti feszültség is szerepet játszik. De hajlamosak vagyunk túlértékelni a központ szerepét. Az al-Kaidáról mára alapos kutatások készültek, és ma már tudjuk, hogy nem mindent Pakisztánban találtak ki, ahogy korábban hittük. Ma már az al-Kaida ismét jóval veszélyesebb a világra, mint az ISIS, amelynek ideológiája tovább él ugyan, de szervezetileg kifulladt, legyőzték, és ma már nem jelent veszélyt Szíria és Irak területi integritására sem.
„Összefügg az európai terrorizmus a migrációval”
Kétségtelen, hogy vannak terroristák, akik az illegális migrációs utakon át jutottak Európába, illetve az is, hogy voltak közöttük, akiket a muszlim közösségek rejtegettek. De a lényeg nem annyira a bevándorlók száma, hanem hogy a bevándorlás miként működik, a muszlimok mennyire érzik magukat integrálva. Ez persze az ő felelősségük is, nem csak a befogadó államé – mondta a lapunknak adott interjúban Diego Muro, a skóciai St. Andrews egyetemének terrorizmuskutatója, aki a Mathias Corvinus Collegium vendégeként jár Budapesten.
– Európában jellemzően bevándorlók, migrációs hátterűek az iszlamista terrorcselekmények elkövetői. Erre emlékeztet a jelenlegi legnagyobb terroristaper is Párizsban, a Brüsszelben született, de marokkói–francia Salah Abdeslammal a vádlottak padján. Mégis vannak, akik tagadják a bevándorlás és a terrorizmus közötti összefüggést.
– Biztosan ismeri azt a fordulatot, hogy a statisztikában a korrelációból nem következik kauzalitás, azaz ok-okozati kapcsolat. De feltétlenül van korrelációs összefüggés a kettő között. Európában azt látjuk, hogy ott hajtják végre a legtöbb terrorcselekményt, ahol népes muszlim közösségek élnek, mint például Franciaországban, az Egyesült Királyságban vagy Németországban. Ahol pedig nem élnek ilyen sokan, mint például abban a térségben, ahol beszélgetünk, nemigen látunk ilyen incidenseket. Kétségtelen, hogy vannak terroristák, akik az illegális migrációs utakon át jutottak Európába, illetve az is, hogy voltak közöttük, akiket a muszlim közösségek rejtegettek. Okozati összefüggés, kauzalitás viszont olyan értelemben nem áll fenn, hogy a muszlimok számából nem tudunk következtetni a terrorcselekményekre. Nem annyira a bevándorlás maga a lényeg, hanem az, hogy miként működik, a muszlimok mennyire érzik magukat a helyi közösség tagjainak, integrálva vannak-e, egyenlően bánnak-e velük, van-e lehetőségük a társadalomban való előrelépésre. Ez persze az ő felelősségük is, nem csak a befogadó államé. És kihívást jelent mindenütt, nincsen rá csodarecept. Az Egyesült Államokban is tömegével élnek muszlimok, mégsem jellemzőek a belső indíttatású terrorcselekmények.
– Anna Lindhet, a világ egyik legfejlettebb állama, Svédország külügyminiszterét egy másodgenerációs bevándorló szúrta le egy áruházban. Mégis milyen körülményeket kellene Európának biztosítania, hogy a bevándorlók egy része ne merényletekben vezesse le a frusztrációját?
– A sérelmeket nem feltétlenül az objektív körülmények fényében lehet megismerni. Lehet persze amellett érvelni, hogy a svédországi migránsok magas életszínvonalon élnek, és sokkal jobban jártak, mint ha otthon maradtak volna. De az, amit mi a szakirodalomban relatív megfosztottságnak nevezünk, arra a különbségre világít rá, ami aközött van, amit valaki vélelmez, hogy ez vagy az járna neki, és aközött, amivel ténylegesen rendelkezik. Ez tehát egy érzékelt sérelem. Tegyük fel, önnek húszezer euró az évi jövedelme. De úgy érzi, harmincezret érdemelne. Ez a hiányérzet sérelmet vált ki. A muszlimok esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a világ távoli szegleteiben élő hittestvéreik sorsa is sérelmeket termel bennük.
– Visszatérve az Abdeslam-perre: miben látja a jelentőségét?
– Katartikus hatása lesz az egész francia társadalomra, ebben biztos vagyok, ahogyan az Egyesült Államokban a szeptember 11-e bizottságnak is volt ilyen hatása. Megérintett, ahogyan szemtanúk, túlélők felidézik a 2015-ös párizsi terrortámadás során történteket. Szerintem a per számos sebet be fog gyógyítani, és elgondolkodtatja a franciákat a saját értékeikkel kapcsolatban, ahogyan arról is, milyen keveset tudnak tenni társadalomként.
– Hatással lesz a francia elnökválasztási kampányra is, amelyben a bevándorlás hangsúlyos szerepet kap?
– Biztos, hogy munícióval szolgál a politikusoknak, akik fogást keresnek az ellenfeleiken. Ez természetes is. Ugyanakkor nem hiszem, hogy érdemben befolyásolná Emmanuel Macron újraválasztási esélyeit. A pernek inkább a hosszú távú hatása a jelentősebb, amelyet Franciaországra gyakorol majd.
Borítókép: Kurucz Árpád
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezÖt kilométerrel módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját
Az ISS most 417,2 kilométer magasan kering a Föld körül.
Húszmillió köbméter víz ömlött ki a harcokban megsérült ukrán víztározóból
Az ukránok szerint orosz csapás érte a gátat.
Felavatták az amerikai rakétavédelmi bázist Lengyelországban
Oroszország biztonsági fenyegetésként tekint rájuk, mert szerinte elméletileg lehet támadó potenciáljuk is.
Trump és Biden a békés hatalomátvétel fontosságát hangsúlyozták
A találkozón a külpolitikai kérdések mellett számos más téma is napirendre került.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Zseniális gúnydal született a saját embereit lenéző Magyar Péterről
Gerát tartja a Premier League valaha volt legjobbjának az angol válogatott játékosa
Kulcsár Edina csúnyán összeveszett kislányával: kilátástalannak érzi a helyzetét Nina
Bemondták a vállalkozók: ha nincs adócsökkentés, nagyobb minimálbér-emelés sem lesz 2025-ben
Érkezik a Bika telihold: ennek a 3 csillagjegynek nem várt pénz áll a házhoz
Bejelentették a legújabb magyarországi McDonald’s helyszínét
Azonnal visszakerült a kezdőbe, góllal hálálta meg a bizalmat Szalai Attila
Ezt ne tedd a mosogatógépbe soha, tuti, hogy tönkreteszed vele
Ismét bebizonyosodott, Magyar Péternek súlyos indulatkezelési problémái vannak
Meghátrált a YouTube: újra elérhető a Magyar Péterről írt, betiltott dal
A Pressman-dal sikere után itt a legújabb Magyar Péter-gúnydal
Kábítószer terjesztésről és rejtélyes halálesetekről számolt be Ábrahám Róbert
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezÖt kilométerrel módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját
Az ISS most 417,2 kilométer magasan kering a Föld körül.
Húszmillió köbméter víz ömlött ki a harcokban megsérült ukrán víztározóból
Az ukránok szerint orosz csapás érte a gátat.
Felavatták az amerikai rakétavédelmi bázist Lengyelországban
Oroszország biztonsági fenyegetésként tekint rájuk, mert szerinte elméletileg lehet támadó potenciáljuk is.
Trump és Biden a békés hatalomátvétel fontosságát hangsúlyozták
A találkozón a külpolitikai kérdések mellett számos más téma is napirendre került.