Nicaragua Pekingre cserélte Tajvant

Nicaragua kiválásával Tajvannal már csak 14 állam ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatot.

Tiencsin, 2021. december 10. A Hszinhua kínai hírügynökség által közreadott képen Laureano Ortega Murillo, Daniel Ortega nicaraguai elnök fia és tanácsadója (b), és Ma Csao-Hszü kínai külügyminiszter-helyettes aláír egy közleményt a két ország diplomácia kapcsolatainak megújításáról az észak-kínai Tiencsinben 2021. december 10-én. A nicaraguai külügyminisztérium ezen a napon bejelentette, hogy megszakítja hosszan tartó diplomáciai kapcsolatait Tajvannal elismerve ezzel a pekingi vezetés egy Kína politikáját. MTI/AP/Hszinhua/Yue Yuewei Fotó: Yue Yuewei

Az amerikai külügyminisztérium  elítélte a történteket arra hivatkozva, hogy Ortega kormánya nem képviseli a nicaraguai népet, mert nem választották meg tisztességes választásokon, és döntése ezért nem is tükrözi a nép akaratát.

– Arra biztatjuk a demokratikus intézményeket, átláthatóságot, jogállamiságot és polgáraik gazdasági sikerét támogató országokat, hogy szélesítsék ki együttműködésüket Tajvannal – mondta Ned Price amerikai külügyi szóvivő.

Az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetre Kína saját területe részeként tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Nicaragua kiválásával Tajvannal már csak 14 állam ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatot, legtöbbjük latin-amerikai, illetve karibi ország.

A diplomáciai kapcsolatok felbontása csapást jelent az Egyesült Államok Tajvant érintő külpolitikájára is. A történtek hátterében Washington és Managua közti feszültségek elmérgesedése húzódik meg. A nicaraguai bejelentés napján Washington egyébként szankciókkal sújtotta Nestor Moncada Laut, Ortega elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, akit azzal vádol az amerikai kormány, hogy egy vámcsalási sémát működtet a nicaraguai rezsim tagjainak meggazdagodására. 

Ortega a november 7-én tartott voksoláson több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek 39 ellenzéki politikust, köztük hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.

A nemzetközi közösség élesen elítélte a nicaraguai választást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada összehangolt, célzott szankciókat vezetett be Ortega kormányával szemben.

Borítókép: Laureano Ortega Murillo, Daniel Ortega nicaraguai elnök fia és tanácsadója (b), és Ma Csao-Hszü kínai külügyminiszter-helyettes aláír egy közleményt a két ország diplomáciai kapcsolatainak megújításáról az észak-kínai Tiencsinben 2021. december 10-én. (Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Yue Yuewei)