Peking amerikai tisztségviselőkre vetett ki szankciókat

Kína így válaszolt az amerikaiak decemberben bejelentett, kínai tisztségviselőket érintő retorzióira.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 12. 21. 14:00
HSZI Csin-ping
Wellington, 2021. november 11. A Hszinhua knai hrgynksg ltal kzreadott kpen Hszi Csin-ping knai elnk videkonferencia keretben vesz rszt az APEC-tagllamok gazdasgi s politikai vezeti szmra rendezett ktnapos cscstallkozn az j-zlandi Wellingtonban 2021. november 11-n. MTI/AP/Hszinhua/Li Hszueren Fotó: Li Hszueren
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Peking négy amerikai tisztségviselőre vetett ki szankciókat válaszul az amerikai kormány december 10-én bejelentett, két kínai tisztségviselőt érintő szankcióira. Washington azzal vádolta meg a kínai tisztségviselőket, hogy az ujgurok és más muszlim vallású kisebbségek elnyomásában vesznek részt az északnyugat-kínai Hszincsiangban.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: 

az amerikai törvényhozás nemzetközi vallásszabadsági bizottsága (USCIRF) négy tisztségviselőjének – köztük a bizottság elnökének – megtiltják a beutazást Kína szárazföldi területére, Hongkongba, illetve Makaóba. Továbbá az érintettek Kínában lévő vagyonát befagyasztják 

– tette hozzá.

Csao arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a szankcióit és ne avatkozzon Hszincsiang ügyeibe, valamint Kína belügyeibe. Hangsúlyozta: Kína további válaszlépéseket is tesz majd a helyzet alakulásának megfelelően. A december 10-én ismertetett amerikai szankciók a hszincsiangi kormányzat korábbi és jelenlegi elnökét célozzák.

Az amerikai kormányzat a múlt héten kínai vállalatokat és kormányhivatalokat érintő büntetőintézkedéseket is bejelentett. Ezeket Washington szintén a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek emberi jogainak vélt megsértésével indokolta.

Az amerikai szenátus emellett egyhangúlag fogadta el múlt csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely egy sor különböző, Hszincsiangban gyártott árucikk Egyesült Államokba történő bevitelét tiltaná meg abban az esetben, ha a beszállítók nem tudják igazolni, hogy a szóban forgó termékek előállításakor nem alkalmaztak kényszermunkát. Több emberi jogi szervezet vádolja a kínai hatóságokat azzal, hogy Hszincsiangban legalább egymillió muszlim vallású ujgurt zártak „átnevelőtáborokba”, és kényszermunkát végeztetnek velük. Kína rendszeresen cáfolja a vádakat, és azt állítja, hogy a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelmet szolgálják.

Borítókép: A Hszinhua kínai hírügynökség által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök videkonferencia keretében vesz részt az APEC-tagállamok gazdasági és politikai vezetői számára rendezett kétnapos csúcstalálkozón 2021. november 11-én (Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Li Hszueren)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.