időjárás 18°C Csanád, Emil 2022. május 28.
logo

Politico: Enged az olaj ügyében Magyarországnak Brüsszel

Macron: Nem Brüsszelben találták fel a jogállamiságot

Judi Tamara (Strasbourg)
2022.01.19. 13:32 2022.01.19. 18:10
Macron: Nem Brüsszelben találták fel a jogállamiságot

A január elsejével elrajtolt francia EU-elnökség prioritásairól beszélt bő hetven percben Emmanuel Macron szerdán Strasbourgban. A francia elnök az Európai Parlament tagjait már felszólalásának elején lekenyerezte: hosszasan beszélt a jogállamiság jelentőségéről, így arról, hogy véleménye szerint

 a mostani az első olyan generáció, amely megtapasztalja a demokrácia és a jogállamiság törékeny mivoltát. 

A jogállamiság érték. A kérdés, hogy meggyőzzük azokat, akik eltávolodnak a tiszteletétől hangoztatta, kiemelve: a liberális demokrácia modellje ma védelemre szorul Európában. Emmanuel Macron szerint a jogállamiság nem egy brüsszeli találmány, hanem a közös európai történelemben gyökerező érték, egy olyan alapvetés, amit óvni kell. Az erről szóló párbeszéd margóján nagy jelentőséget tulajdonít az Európa jövőjéről szóló konferenciának: mint fogalmazott, amennyiben annak következtetései jogalkotási kezdeményező szereppel ruháznák fel az Európai Parlamentet, Franciaország – Németországgal együtt – tenni fog ennek érdekében. Beszédében az államfő arról is értekezett, hogy véleménye szerint a „Mit jelent európainak lenni?" kérdésre noha különböző válaszok léteznek, az európaiakat összeköti az alapértékek védelme, a különbözőségek, különböző identitások tisztelete. – Európát a kultúra, a demokrácia és az oktatás terén is nagyhatalommá kell tenni – húzta alá, többször is megismételve. Vastapsot kapott, amikor az Európai Unió alapjogi chartáját éltette, majd a nők abortuszhoz való, szerinte megkérdőjelezhetetlen jogát hozta szóba. (Írtunk róla: a máltai Roberta Metsola EP-elnökké választását átszőtte az abortusz körüli vita, az államfő ebben foglalt állást immár sokadszorra.)

Az EP-képviselők nyomására Macron elnök kitért a tanácsban zajló hetes cikkelyes eljárásokra, amelyek szerinte is lassúak. Bejelentette, hogy a francia EU-elnökség februárban Lengyelország, márciusban pedig Magyarország vonatkozásában tart jogállamisági meghallgatást. 

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy véleménye szerint nem szabad túl nagy nyomást helyezni egyes államokra: a meggyőzés eszközével kell élni, hiszen elfogadhatatlan lenne, ha országok elhagynák a közös európai projektet. 

Célkeresztben a klíma, a digitalizáció és a biztonság

Emmanuel Macron felszólalásának második szakaszában amellett érvelt, hogy Európa a fejlődés, a haladás kontinense, amely nem elégszik meg a status quóval. Szerinte ehhez egy új gazdasági növekedési modell szükséges, ami a klímavédelem, a digitalizáció és a biztonság terén is hatékony. Mint mondta, e tekintetben elsődleges kihívásnak a klímaváltozás elleni küzdelmet tekinti – felhívta a figyelmet rá, hogy a következő hónapokban kulcsfontosságú uniós jogalkotásra került sor a klímakérdésben. Kritikával illette az EU jelenlegi válságkezelését, ami szerinte sok esetben csak látszatmegoldásokkal él. A külső határok védelmét, az ott tapasztalható feszültségek enyhítését szintén prioritásként említette, akárcsak a szélsőségek, s a terrorizmus elleni fellépést. 

A francia elnök állótapsot kapott az ülésen Fotó: Philippe Buissin, EP

Fogná a Nyugat-Balkán kezét

Macron az EP-ben bejelentette, hogy az elnökség égisze alatt, feltehetően februárban Afrika-csúcstalálkozóra kerül sor: szerinte Európa és Afrika kapcsolatait újra kell gondolni, hiszen nyilvánvaló, hogy a kontinensek jövője függ egymástól. A Nyugat-Balkán és az unió kapcsolatairól szólva nagyon is optimista álláspontot vett fel;

a francia elnök kijelentette, hogy Európa nem fordíthat hátat a Nyugat-Balkánnak.

Szerinte az uniónak egyértelmű határidők mentén, a tagság perspektíváját kell mutatnia a régió országainak. Jelenlegi formájában az uniós szabályok viszont nem alkalmasak arra, hogy 32-33 tagúvá bővítsék a blokkot. A biztonsági dimenzióval, így Ukrajnával kapcsolatban beszélt arról, hogy az EU-nak garantálnia kell az európai államok szuverenitását. Bejelentette, a tagállamoknak egy új stabilitási és biztonsági csomagot kellene javasolniuk, amiről először NATO-keretek között, majd Oroszországgal is egyeztetnének egy „őszinte, de nagy igényeket támasztó” párbeszédben. 

Borítókép: A francia elnök az EP strasbourgi épületében (Forrás: EP)