Tisztújítással kezdődik a jövő év az Európai Parlamentben (EP): a testület várhatóan január közepén, Strasbourgban választja meg az új elnökét a szocialista David Sassoli megüresedő székébe. Emellett a képviselők a félidős választások alkalmával új alelnököket választanak, valamint a szakbizottságok vezetői székeit is újraosztják. Írtunk róla: a nagy frakciók, az Európai Néppárt (EPP) és a szociáldemokraták 2019-es európai parlamenti választásokat követő megállapodása szerint most néppárti politikusnak kellene az EP trónjára ülnie, az elmúlt két és fél évben Sassoli személyében ugyanis a baloldal irányította a döntéshozó szervet. A szocialisták ugyanakkor egészen az év végéig kötötték az ebet a karóhoz, miszerint a néppárt gyengülése – nem mellesleg a német választások eredménye – nyomán immár nem jár automatikusan az elnöki szék az EPP-nek. Sassoli végül még december közepén kiszállt a versenyből, s bejelentette, hogy mégsem tart igényt egy második elnöki ciklusra. Az uniós ügyekben jártas Politico szerint az EP második legnagyobb politikai csoportját adó szociáldemokratáknak e sorok írásakor már „csupán" egyetlen követelésük van a néppárti elnökjelölt felkarolásához: az EP főtitkárát, Klaus Wellét cserélnék le német szociáldemokrata helyettesére.
A lépés elméletileg az utolsó akadályt is elgördítené a néppárt időközben megnevezett jelöltje, Roberta Metsola elől. A képviselőnő – aki jelenleg az uniós parlament egyik alelnöke – megválasztása esetén ugyanis az uniós parlament mindössze harmadik női elnöke lenne, s források szerint az sem elhanyagolható tény, hogy egy kis méretű és „fiatal” uniós országból, Máltáról származik.
Ebbe a képbe rondítottak bele zömében francia balliberális európai parlamenti képviselők, amikor az elmúlt hetekben – lényegében a szociáldemokrata frakció meghátrálásával egy időben – az abortusz terén képviselt álláspontja miatt kezdték támadni a néppárti képviselőnőt.
Mint arra egy máltai portál rávilágít, az EP szélsőbaloldalához, a Zöldekhez, valamint az Emmanuel Macron-féle A Köztársaság Lendületben tömörüléshez tartozó politikusok is amellett érvelnek, hogy visszalépést jelentene a női jogok terén, amennyiben az EP-t egy abortuszellenes politikus irányítaná. Ennek a véleménynek többen a közösségi médiában adtak hangot, miközben a francia lapok is kiemelten kezelték a témát. A kirobbant abortuszvitában még Emmanuel Macron elnök is megszólalt.
– Mindig megvédtem a nők jogait, és az elkövetkezőkben is a védelmükre fogok kelni. Kifejezetten a testi önrendelkezéshez való jogukat is – fogalmazott a francia elnök decemberi sajtótájékoztatóján, mindazonáltal azt is kijelentve, hogy az EP elnökválasztási folyamatába nem kíván beleszólni. – Remélem, hogy következetesen és a meggyőződéseik alapján cselekszenek – tette hozzá a balliberális többségű testület közelgő választásával kapcsolatban.
A teljes képhez tartozik, hogy
Málta az egyetlen olyan uniós ország, ahol a művi terhességmegszakítás minden formája bűncselekménynek minősül.
Írország után pedig Málta is élt azon jogával, hogy az EU-hoz való csatlakozáskor szerződéses módon külön kikötötte, hogy az abortuszkérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. Amikor a napokban Metsolát a családpolitikai nézeteiről és az ehhez kapcsolódó, az EP-ben leadott szavazatairól kérdezték, maga is azzal védekezett, hogy máltai képviselőként a csatlakozási szerződéshez csatolt jegyzőkönyv köti meg a kezét.
A balliberális képviselőket egyébként különösképp bosszantotta, hogy a képviselőnő – aki négygyermekes édesanya – az idén nyáron elfogadott Matić-jelentést sem támogatta. Mint arról beszámoltunk, a szexuális és reprodukciós egészség, valamint az azokhoz kötődő jogok uniós helyzetéről szóló jelentés lényegében alapvető jogként beszél az abortuszról, s átfogó és előítéletektől mentes szexuális oktatást biztosítana már általános iskolás korú diákoknak. A legvisszásabb és a sajtóban is leginkább felkapott része pedig a transznemű férfiak és a nem bináris személyek terhességgel és szüléssel kapcsolatos jogairól is rendelkezik.
Borítókép: Roberta Metsola, az EP egyik jelenlegi alelnöke (Forrás: Európai Parlament)
