– Szlovénia tavaly decemberig volt fél éven át az Európai Unió Tanácsának elnöke, egyik célkitűzése pedig az volt – a magyar célkitűzéssel összhangban –, hogy az unió gyorsítsa fel a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát. Ön szerint miért ódzkodik Nyugat-Európa az EU további bővítésétől?
– Az EU az utóbbi években a pénzügyi, a migrációs és az egészségügyi válsággal volt elfoglalva, a saját problémáival, de a szlovén EU-elnökség a Nyugat-Balkánt újra előtérbe szerette volna helyezni. Tudattuk a partnereinkkel, hogy az EU a geopolitikai törekvéseit csakis egy stabil Nyugat-Balkánnal tudja megvalósítani. Ez a térség is része Európának, uniós tagállamok veszik körül, Európa jövője őrájuk is tartozik. Ha nem vonjuk be őket, más fogja. Az természetes, hogy a szóban forgó országoknak teljesíteniük kell az unió által elvárt reformokat, mert nem csak a politikai akarat kérdésén múlik a csatlakozásuk. Gazdasági, jogi, emberi jogi és más területeken is illeszkedniük kell az EU-hoz. Az októberi EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó sikeres volt annak ellenére is, hogy nem tűztünk ki csatlakozási dátumot, de a bővítés témája legalább felkerült a tárgyalóasztalra a legfontosabb témák közé. Arra kell törekednünk, hogy ne fásuljunk bele ebbe a folyamatba, a csatlakozni vágyók pedig ne veszítsék el a hitüket. Nem lehet az örökkévalóságig hitegetni őket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!