A demokrata többségű New York-i törvényhozás szerdán elfogadta az állam új kongresszusi választóterületi térképének átrajzolását célzó javaslatot. A kezdeményezés értelmében a New York államban jelenleg található huszonhét választókörzetből huszonhatot hagynának meg, ezeket pedig a demokratáknak kedvezően rajzolnák újra. Az állam alsóháza 103:45, míg a szenátus 43:20 arányban szavazta meg a javaslatot. Pénteken New York demokrata kormányzója Kathy Hochul is rábólintott a módosításra.
A republikánus képviselők jogi úton támadnák meg a javaslatot, mondván „ez egy illegális kísérlet a demokraták részéről a választókörzetek átrajzolására, amelyet az állam alkotmánya tilt”. A törvényhozókon nagy a nyomás, hogy a júniusi időközi előválasztásokra elfogadják az új határokat.
Mivel a republikánusok indítványát lesöpörte a bíróság, így ők a jelenlegi nyolc kongresszusi helyükből várhatóan négyet szereznének meg, míg a demokraták tizenkilencről huszonkettőre növelhetik fölényüket.
Az Egyesült Államokban törvény írja elő, hogy minden tíz évben felül kell vizsgálni a tagállamok választókerületi körzethatárait. Mivel New Yorkban az elmúlt évtizedben változott a népesség és annak területi összetétele is, szükség volt új kongresszusi térképre.
Ennek megtervezésére létrejött egy kétpárti bizottság, azonban az új határokról szóló javaslataikat rendre elutasította a törvényhozás.
A demokraták a városiasodással magyarázták a nekik kedvező új körzethatárokat, hiszen New York városának lakossága körülbelül 630 ezerrel nőtt, de az állam republikánus vidékein csökkent a népesség az elmúlt évtizedben.
− Igaz, hogy az állam egyes területein népességfogyás történt, de ezen túlmenően is radikális körzet átrajzolásokat végeztek. A demokraták befutó körzeteket alakítottak ki maguknak, ez a gerrymandering tankönyvi esete
− mondta Michael Li, a Brennan Center választási rendszer szakértője.
A gerrymandering (választókerületi-manipuláció) során politikai haszonszerzés céljából alakítanak ki körzeteket. New York állam esetében ezt a jelenséget a billegő körzetek demokrata többségűvé alakításában lehet felfedezni.
A régi térképhez képest tehát − az amúgy is demokrata érzelmű New York államban −, a republikánusok három olyan versengő körzetet veszítettek el, melyekben korábban győzni tudtak.
Az Egyesült Államok legtöbb államát érinti a gerrymandering jelensége, hiszen a tagállamok aktuális vezetése mindig igyekszik a maga javára alakítani a körzethatárokat, de éppen ezért − noha az adott állam ellenzéke mindig elégedetlen − szövetségi szinten fenn tud maradni a kétpárti egyensúly. Ezen balansz megbontására törekedett egyébként Joe Biden demokrata elnök is, aki javaslatával állami hatáskörből szövetségibe emelte volna a választókörzetek kialakítását − ez a kezdeményezés végül januárban elbukott.
Borítókép: A New-York-i törvényhozás épülete (Fotó: Flickr/Jim Bowen)
