– Magyarország fontos partnere Oroszországnak Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Moszkvában az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott, mintegy ötórás találkozót követő sajtótájékoztatón. Vlagyimir Putyin azt mondta: a koronavírus-járvány ellenére a két ország közötti áruforgalom a tavalyi év tizenegy hónapjában 30 százalékkal nőtt, 5,5 milliárd dollárt tett ki. A kölcsönös beruházások értéke eléri az egymilliárd dollárt.
Orbán Viktor is úgy vélekedett: a két ország együttműködésének történetében 2021 volt az eddigi legsikeresebb.
– Magyarország változatlanul bizonyítja, hogy megbízható partner az orosz gáz tranzitszállításában – fogalmazott Vlagyimir Putyin, aki szerint fontos szerepet játszik az energetika az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokban. Oroszország sok éve megszakítás nélkül látja el Magyarországot energiaforrással, a magyar kőolajfogyasztás 55 százalékát és a gázfogyasztás 80 százalékát fedi le – jelentette ki. Az orosz gázszállítás Magyarországra hosszú távú megállapodásnak köszönhetően történik, melyet tavaly hosszabbítottak meg 2036-ig, s amely a piaci ár alatt biztosít gázt Magyarországnak – tette hozzá Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta:
Oroszország nyitott a további együttműködésre, Moszkva számára nem jelent gondot a nagyobb mennyisége szállítás, az európai partnerek esetében lehet gond, de Magyarországnál nem.
Orbán Viktor miniszterelnök is kijelentette: Magyarország egymilliárd köbméterrel szeretné növelni a hosszú távú orosz-magyar gázszállítás éves mennyiségét.
Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, akkor nincs rezsicsökkentés
− mondta Orbán Viktor, aki szerint az új megállapodással véglegesen biztonságba került Magyarország gázellátása. Orbán Viktor kitért a magyar-orosz energetikai kapcsolat másik fontos területére, a paksi erőmű építkezésének előkészítésére, amely a végső fázisba lépett.
Amint az utolsó engedély is megvan, a beruházás automatikusan átlép a következő, úgynevezett létesítési fázisba és ezzel megtesszük a döntő lépést mi magyarok, hogy önállók legyünk a villamosenergia-ellátás terén
– hangsúlyozta. A paksi atomerőmű két új reaktorának a megépítésével a villamosenergia-ellátás terén önellátók lehetünk ennek az évtizednek a végére, évente 17 millió tonna károsanyag-kibocsátást tudunk majd megelőzni.
Az orosz elnök megköszönte Magyarországnak azt is, hogy elsőként ismertük el az orosz gyártású Szputnyik vakcinát, majd elmondta, tervben van a védőoltás magyarországi előállítása is. A magyar miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy hamarosan a harmadik, megerősítő oltásként is alkalmazható Szputnyik Light egykomponensú, adenovírus-alapú oltóanyag is elérhető lesz Magyarországon. Az engedélyezéshez szükséges hét vizsgálatból hatot már sikerrel lefolytattak, a hetedik pedig folyamatban van.
A tárgyalásokon az Ukrajna körül kialakult biztonságpolitikai válságot, a kelet-európai katonai mozgósítás témáját sem kerülhették el a tárgyaló felek.
A mostani moszkvai látogatás békemisszió is, mert elmondhattam, hogy az Európai Unió egységes és nincs olyan európai vezető, aki konfliktust akarna Oroszországgal
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Közölte: a hidegháború évei számunkra komoly keserűséget és sok szenvedést jelentettek, ezért a magyarok és a közép-európaiak általában is abban érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkentsék, és mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a feszültség alábbhagyjon, és nehogy visszatérjen a hidegháború. A miniszterelnök hangsúlyozta: üdvözlendő, hogy Oroszország és a nyugati szövetségeseink között zajlik a párbeszéd.
Amit mi tudunk ajánlani, az a magyar modell: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben pedig kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal
– magyarázta. Hozzátette: ehhez kölcsönös tiszteletre van szükség.
Orbán Viktor kijelentette: a helyzet komoly, a különbségek is jelentősek, ugyanis az orosz biztonsági igények – amelyeket már mindenki ismer – és a NATO-tagállamok készsége, hogy ezeket teljesítsék, messze vannak egymástól. A távolság ugyanakkor nem áthidalhatatlan, lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát és elfogadható a NATO-tagállamok számára. Hozzátette: bízik abban, hogy a következő napokban és hetekben a tárgyalásokon ezt a megállapodást el is fogják érni.
Az ukrán válság kapcsán arról beszélt az orosz elnök, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek jogait sok esetben megsértik, ami sajnálatos, emellett újra megismételte Oroszország biztonsági garanciaigényeit, melyeket szerinte az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyott. Moszkva több alkalommal hangsúlyozta, hogy a NATO további keleti bővítése – így Ukrajna esetleges csatlakozása –, illetve az orosz határok közelébe történő csapásmérő eszközök telepítése elfogadhatatlan számára.
Senki nem erősítheti biztonságát más országok biztonságának rovására
− közölte Vlagyimir Putyin, aki szerint a NATO becsapta Oroszországot, hiszen már korábban kapott ígéretet arra, hogy nem terjeszkedik tovább keletre. – A NATO-nak nem kötelező új tagokat felvennie, tehát ebben a kérdésben szem előtt tarthatná a folyamat többi résztvevőjének, így Oroszországnak az érdekeit is – fejtette ki. Mint mondta, Ukrajna nyíltan megfogalmazta, hogy a Krímet akár katonai eszközökkel is vissza szeretné szerezni, „képzeljük el, mi történne, ha NATO-tag lenne”.
Figyelembe kell venni minden fél érdekét, csak így lehet elkerülni, hogy a helyzet végkimenetele ne negatív legyen
– mondta Putyin.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arra is kitért, hogy az orosz gazdaság jól viselte azokat a szankciókat, amelyekkel sújtották. Úgy vélte, hogy a szankciós politika sikertelen, kudarcra ítélt eszköz. Magyarország számára például nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak, mert Moszkva olyan területeken épített ki importkiváltó kapacitásokat, amelyekre korábban Magyarország szállított, így hazánk piacokat vesztett. De több más uniós nyugati ország is veszített ugyanilyen okból.
Borítókép: Reuters/Russian Presidential Press and Information Office/TASS/Mikhail Klimentyev
