Öt fő pontból álló szankciós csomagot fogadott el az unió

Szijjártó Péter elmondta, a büntetőintézkedések a pénzügyi szektort, az energiaszektort, a légi közlekedést és a technológiai exportot érintik

Belgrád, 2022. február 7. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nikola Selakovic szerb külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Belgrádban 2022. február 7-én. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic Forrás: MTI/EPA

A Külügyek Tanácsa erős és robusztus szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, az EU egységet mutatott, és Magyarország ennek a részese volt − mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.

A tárcavezető a külügyminiszteri tanácsülés után nyilatkozva kifejtette: a szankciós csomag öt fő pontból áll, tartalmaz pénzügyi korlátozásokat oroszországi vállalatokkal és elsősorban bankokkal szemben. Ezen vállalatoknak és bankoknak az Európai Unióból történő forrásbiztosítás nem lehetséges − magyarázta.

Közölte: másodikként az energiaszektort érintő korlátozások szerepelnek benne, harmadikként pedig a légiközlekedési ágazatot, alapvetően a légiközlekedési ipart érintő szigorítások. Negyedikként tilos a kettős felhasználású termékek és technológiák exportja, ötödikként pedig „személyek listázására került sor” − sorolta.

Megjegyezte: Oroszország elnöke és külügyminisztere is rajta van a listán, de nem a beutazás, hanem a vagyonbefagyasztás tekintetében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: magyar szempontból fontos volt, hogy a szankciós csomag ne veszélyeztesse az ország energiaellátását és a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartását. Jó hír, hogy ez a csomag nem sodorja veszélybe a magyarországi energiaellátás biztonságát, hiszen nem tartalmaz korlátozó intézkedést földgázbeszerzés vonatkozásában és a nukleáris energia békés célú felhasználására vonatkozólag sem − mutatott rá. 

Hozzáfűzte: így Magyarország ellátásbiztonsága nem sérül, s így a rezsicsökkentés eredményei sem.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a nap folyamán megjelent egy valótlanság, „ha minden igaz, akkor talán az Európai Néppárt elnökétől”, aki azt állította, hogy néhány uniós ország − köztük Magyarország − akadályozta meg azt, hogy Oroszország kitiltása a SWIFT-rendszerből, a banki átutalások rendszeréből a szankciók része legyen. Ilyen nem történt, Magyarország nem szólalt fel ebben a kérdésben − mondta. 

Megjegyezte: megdöbbentő, hogy „egy nagy európai pártcsalád vezetője még háború idején is a politikai haszonszerzésre tör”.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre röviden cáfolta azt az értesülést, amelyek szerint az Európai Unió Tanácsában az olaszok és a magyarok akadályozták meg Oroszország leválasztását a SWIFT-rendszerről. 

− Én ott voltam a találkozón, ez nem igaz

− mondta Heger.

A magyar külügyminiszter közölte: a kijevi magyar nagykövetség munkatársai elmondták, hogy hallható volt a nap folyamán fegyverropogás, és lőpor szagát érezték nem túl messze a nagykövetségtől.

Kitért arra: úgy döntöttek, hogy a nagykövetség munkatársainak egy részét családtagokkal, valamint az EBESZ és az Európa Tanács kijevi irodáinak munkatársait egy közös evakuációs akció keretében kimenekítik Kijevből. Sajnos „egyes magyar baloldali médiumok az akciónak egy kritikus fázisában ezt az akciót nyilvánosságra hozták”, ami könnyen veszélybe sodorhatta volna az érintett magyar és nem magyar állampolgárok egészségét vagy életét − mondta.

Hozzáfűzte: a kritikus területek egy részén az evakuációs akció már túljutott.

Szijjártó Péter közölte: humanitárius folyosót nyitottak harmadik országok állampolgárainak, akiket vízum nélkül engednek be. Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokról van szó − mondta.

Tájékoztatása szerint vannak országok, amelyek charterjáratokat küldenek az Ukrajnából Magyarországra érkező állampolgáraikért, és vannak, akik menetrend szerinti járattal repülnek haza.

Azt is mondta: döntöttek arról, hogy az Ukrajnába irányuló humanitárius szállítmányokat gyorsított módon, akadálymentesen engedik át. Folyamatos a kapcsolat a kárpátaljai kormányzóval, aki megfogalmazott néhány segítségkérést, most ezeknek a teljesíthetőségét vizsgálják. Közölte: a határátkelőhelyek tekintetében magyar oldalon továbbra is teljes kapacitással dolgozik a rendőrség, „a beengedés felgyorsítása érdekében nem rajtunk múlik a beengedés sebessége, hanem azon, hogy az ukrán fél milyen sebességgel engedi át a Magyarországra utazni szándékozókat”.

Kitért arra: az Ukrajnában és Belaruszban fuvart teljesítő magyar kamionosokat folyamatosan segítik, a kamionosokra külön figyelnek, „nehogy valahol ott ragadjanak”. A WizzAirnek négy repülőgépe maradt Ukrajnában, a gépek még ott vannak, mivel teljes repülési tilalom van, ugyanakkor a lvivi személyzet átkelésében segítettek, ők ukrán állampolgárok és már Magyarországon vannak − mondta.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy folyamatosan segítik a harmadik országok állampolgárait Ukrajna elhagyásában, Magyarországra érkezésében, legutóbb 25, ukrajnai külképviseleten dolgozó cseh diplomatának és családtagjaiknak segítettek.

Folyamatban van 950 indiai állampolgár átléptetése Magyarországra, értük India gépet küld, ők alapvetően diákok, az Ungvári Egyetemen tanulnak.

Közölte: segítenek továbbá izraelieknek, kaptak segítségkérést jordánoktól, irániaktól és hamarosan megkezdődik tizenöt Maldív-szigeteki diák beléptetése Magyarországra. Szijjártó Péter elmondta: Brüsszelt követően New Yorkba repül, ahol az ENSZ vezetőivel egyeztetnek az Ukrajnában kialakult helyzetről.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)