Felkészületlenül szembesül Svédország a menekülthullámmal

Komoly kapacitáshiánnyal és politikai vákuumban küzd a svéd bevándorlási hivatal azért, hogy ellássa a feladatát a jelenlegi válsághelyzetben. A napról napra emelkedő számú háborús menekült fogadása felemás az országban: míg a szakhivatal és a civilek keményen helytállnak, a NATO-csatlakozás és a haderőfejlesztés kérdésével elfoglalt kormány tétovázik a humanitárius segítségnyújtásban.

A 2015-ös migrációs válságot követő években a svéd bevándorlási hivatalt (Migrationsverket) jelentősen leépítette a kormányzat, irodákat zárt be és embereket küldött el, most pedig nem tud megküzdeni a rászakadt menekülthullámmal. Ugyan összehasonlítva más kelet- és közép-európai országokkal, a skandináv államba egyelőre nem érkeznek százezrek – péntekig tizennégyezren adták be a menekültkérelmüket –, a három kijelölt hivatalban, Göteborgban, Malmőben és Stockholmban nem bírják a tempót. 

Ez utóbbiban a háború kitörése előtt napi körülbelül harminc kérelmet nyújtottak be, a múlt héten ez a szám 400 körül volt, most pedig már 1700-1800.

Erre a szervezet – saját bevallása szerint – nem volt felkészülve. Most sok túlórával, munkaerő-átcsoportosítással és más hivataloktól kölcsönzött munkatársakkal próbálnak fejükkel a víz felett maradni. A bevándorlási hivatal főigazgatója már az előző héten megkongatta a vészharangot. A köztévének arról beszélt Mikael Ribbenvik, hogy nincsen elég munkatársuk, sem szálláshely a menekülteknek.

(Fotó: A szerző felvétele)

A felkészületlenség nem véletlen. Svédország, mely sok évig építette a humanitárius nagyhatalom imidzsét, nem igazán szándékozott ez alkalommal is olyan aktívan menekülteket befogadni, mint azt 2015-ben és az azt követő években, az Európán kívülről érkezőkkel tette. Magdalena Andersson szociáldemokrata kormányfő nem is kertelt a kérdésben. 

Egy héttel a háború kitörése előtt Brüsszelben közölte, hogy mivel országa 2015-ben nagyobb részt vállalt a menekültek befogadásából, ezért most a többi uniós országon a sor, Stockholm nem akar tömeges bevándorlást. 

Közben a kormány újabb ukrajnai fegyverszállítmány lehetőségét latolgatja, és azt is közölte, még idén hárommilliárd koronával emeli a haderő fejlesztésére költhető büdzsét. Ugyan a NATO-csatlakozás kérdéséről azt nyilatkozta a miniszterelnök, hogy jelenleg nem aktuális, közben azt is közölte, a GDP két százalékára emelik a katonai kiadásokat, ami megegyezik az Észak-atlanti Szerződés által a tagországokkal szemben támasztott mértékkel.

(Fotó: A szerző felvétele)

A szakhivatal friss prognózisa szerint pedig akár 212 000 ukrajnai menekült is érkezhet az év közepéig Svédországba, és őket el kell helyezni, ez alól nem bújhat ki a skandináv állam. Ugyanakkor fejfájást okoz az illetékeseknek, hogyan tudják majd elhelyezni a menekülteket, ugyanis a rendelkezésre álló kapacitások már most beteltek. Míg a bevándorlási hivatal 2016-ban még százezer ember számára elegendő szálláshellyel rendelkezett, addig a múlt év végén már csak tizedannyi volt elérhető. Ugyan az integrációs és bevándorlási miniszter, Anders Ygeman utasítására elkezdődött a mozgósítható kapacitások számbavétele, az eddigi hírek szerint mérsékelt sikert hozott a keresés.

Ahogy korábban, az állami és önkormányzati lehetőségek mellett a magánszektort is bevonják, ahonnan a hivatal lakásokat tud bérelni. Ygeman úgy nyilatkozott, hogy a 2015-ös válság tanúságait figyelembe véve törekedni kell az arányos elosztásra, de ez korántsem lesz egyszerű. 

Értelemszerűen ahol a legtöbb munkalehetőség van, ott a legnehezebb kapacitást találni, ez különösen a fővárosra igaz. Stockholm megyében hosszú évek óta lakáshiány van. A közel 2,4 milliós régióban mindössze kétezer lakhelyet találtak, míg van olyan északi település, ahol a jelenlegi lakosság öt százalékának megfelelő szabad kapacitás is van, igaz, ott a munkalehetőség kevés. Eddig összesen 27 000 ember elhelyezésére elegendő szállást találtak, ami jelentősen alatta van még a legoptimistább forgatókönyv által jósolt menekültszámnak is.

(Fotó: A szerző felvétele)

Délután 3-kor, a hivatalos zárás idején még legalább kétszázötven ember várakozik a hivatal ügyfélforgalmi terében, nekik aznap biztos beveszik a papírjaikat. Ha minden igaz, pár napon belül meg is kapják a végzést a hivataltól, onnantól jogosultak lesznek segélyre, szállásra, egészségügyi ellátásra, óvodára, iskolára. De vajon hová kerülnek és mikor lesz valódi, biztonságot nyújtó fedél a fejük felett?

Borítókép: Menekültek (Fotó: A szerző felvétele)