Nebula és a CuriosityStream közös Youtube-csatornáján tettek közzé egy videót, melyben részletesen elmagyarázzák, hogy mi áll az orosz-ukrán háború hátterében.
A több évtizeddel ezelőttig visszanyúló összefoglaló részletesen kitér Ukrajna helyzetére, és arra is, hogy milyen szempontok szerint cselekszik Oroszország - olvasható az Origo cikkében.
Ukrajna földrajzi elhelyezkedése
Több mint három évtizeddel ezelőtt Oroszország és a környező országok a Szovjetunió részét képezték, míg korábban az Orosz Birodalomhoz tartoztak, vagyis egy országot alkotva a világ egyik legdominánsabb szuperhatalma voltak.
A Szovjetunió felbomlása után azonban 15 független köztársaság jött létre. Oroszország a volt Szovjetunió lakosságának a felét tudhatja magáénak, a gazdasági teljesítménye azonban éppen hogy csak meghaladja Spanyolországét, amelynek harmadannyi lakosa van.
A hidegháború alatt két rivális katonai erő volt jelen Európában, a NATO nyugaton és a Varsói Szerződés országai keleten, melyek felett jelentős befolyása volt Moszkvának.
Ezen országok egy masszív blokkot képeztek, melyek megvédték Moszkvát attól, hogy hidegháborús riválisuk, a NATO megtámadja, hangzik el a videóban.
A Szovjetunió felbomlása után azonban több ország, melyek korábban a Varsói Szerződés országai voltak, csatlakoztak a NATO-hoz, mint – az akkori állapotok szerint – Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária, valamint a balti államok. Ezzel a NATO által ellenőrzött területek határa jóval keletebbre tolódott, ráadásul NATO-ellenőrzésű terület került Kalinyingrád – Oroszország exklávéja – és Oroszország közé, ami komolyan sértette az orosz érdekeket.
A volt szovjet tagállamok azonban szintén létrehoztak egy katonai együttműködési szervezetet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (CSTO), melynek tagja Oroszország, Fehéroroszország és Örményország is.
Ukrajna azonban nem tagja sem a NATO-nak, sem a CSTO-nak, egyfajta semleges zóna maradt a két tömb között.
Vagyis így már jól látható, hogy miért fontos Moszkva számára Ukrajna. Ha ugyanis Ukrajna NATO-tag lenne, az új védvonal 2300 kilométeren, nehezen védhető sík területen helyezkedne el, ami csupán 300 kilométerre húzódna Volgográdtól, ami szintén stratégiai fontosságú. Hiszen ha ezt a várost elfoglalnák, elvágnák Oroszország értékes Kaszpi-tengeri kőolaj- és gázkészleteit az ország többi részétől.
