Miért támadta meg Oroszország Ukrajnát?

Hosszabb videót tett közzé a Curiosity Stream, amely tulajdonképpen az utóbbi napok talán legfontosabb kérdését próbálja megválaszolni, mindenfajta részrehajlás, oroszellenesség vagy oroszbarátság nélkül: mit akar Putyin, mi a célja? Az okok között Ukrajna történelme, földrajzi elhelyezkedése, gazdasági szempontok és még Oroszország demográfiai helyzete is szerepel. A videót egyébként már több mint 12 millióan megnézték. Röviden összefoglalta az Origo.

Breszt, 2022. február 2. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készült képen orosz és fehérorosz tankok részt vesznek egy fehérorosz-orosz közös hadgyakorlaton a Breszt közelében lévő gyakorlótéren 2022. február 2-án. MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Forrás: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Ezért Oroszország azt szeretné elérni, hogy Ukrajna legalább semleges maradjon.

Az energiahordozók kérdése

Oroszország gáz- és olajnagyhatalom, gazdaságának jelentős része ezen alapszik, a GDP harminc százalékát a gáz- és olajkereskedelem adja, a világ legnagyobb gázexportőre, és Európa egyetlen olajhatalma.

Az Európai Unióba érkező gáz 35 százalékát Oroszország szállítja csővezetékeken keresztül.

A szovjet időkben az orosz gáz Ukrajnán keresztül érkezett Európába. A Szovjetunió felbomlása után azonban Ukrajna különböző díjakat kezdett szedni a gázvezetékek használatáért, ami évi több milliárd dollár költséget jelentett Oroszországnak. 2005-ig az Európába érkező gázszállítmányok 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett, ezután azonban több újabb gázvezeték is kiépült, Oroszország tervei szerint pedig 2024-re teljesen kihagyják Ukrajnát a gázszállításból, ezzel több milliárd dollárt spórolva.

2005-ig az Európába érkező gázszállítmányok 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett (FORRÁS: AFP/ALEXANDER ZOBIN)

2012-ben azonban felfedezték, hogy Ukrajna gazdasági övezetén belül a Fekete-tenger több mint 2 trillió köbméternyi földgázt rejthet a Krím-félsziget környékén. Ráadásul a 2010-es években a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, ami lehetővé tette a palagáz és a palaolaj gazdaságos bányászatát, ezzel megnyílt az út Ukrajna előtt is, hogy bányászni kezdjen Donyeck és Harkov környékén, valamint a Kárpátok közelében keleten.

Az anyagi háttér és a technológia azonban hiányzott, ezért Ukrajna tárgyalni kezdett nagy cégekkel. Ez azonban ütközött Oroszország gazdasági érdekeivel, hiszen így Ukrajna beléphetett volna az európai piacra, riválist jelentve az orosz gáz számára. Sőt, ez megkönnyítette volna Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását is.

A videó készítője szerint ez az, amiről az egész jelenlegi helyzet szól.

Viktor Janukovics és Vlagyimir Putyin (FORRÁS: AFP/ALEXANDER NEMENOV)

2012-ben Ukrajna vezetője az oroszbarát Viktor Janukovics volt, így amíg ő volt az elnök, az ukrajnai palagáz- és palaolajkészletek nem okoztak komoly fenyegetést Moszkva számára. 2014-ben azonban Janukovics megbukott, Moszkva pedig ezt az alkalmat használta ki, hogy benyomuljon Ukrajnába, Krím annektálásával.

Ezzel ellenőrzése alá vonta Ukrajna tengerpartjainak kétharmadát, és a Krím közelében található, potenciálian bányászható olaj- és gázkészlet nyolcvan százalékát, és megszerezve Szevasztopol kikötőjét, mely összeköttetést jelent az oroszoknak a Fekete-tenger többi partjával és a Földközi-tengerrel.

FORRÁS: YOUTUBE

Krím helyzete

A Krím-félsziget édesvíz-ellátásának 85 százalékát egy csatornán keresztül kapta, melyet még a szovjet időkben építettek. Enélkül a Krím-félsziget száraz, többnyire művelhetetlen földterületekből állt. 2014-ben azonban, amikor az oroszok elfoglalták Krímet,

Ukrajna elzárta a csatornát, ami óriási nehézségeket és szárazságot okoz a félszigeten.

Ráadásul a klímaváltozás következtében az elmúlt években kevés csapadék is esett, így a félsziget ivóvízellátása is kritikussá vált.

Közben Oroszország közel négymilliárd dollárért hidat épített a Kercsi-szorosban a szárazföld és Krím közé, a vízszállítás azonban továbbra is bonyolult, Kijev pedig nem fogja megnyitni a csatornát.

Kijev elképzelése, hogy a NATO-hoz csatlakozva, a NATO segítségével később visszaszerezheti Krímet, aktiválva az 5. cikk alkalmazását, ami kötelezi a NATO-szövetségeseket az egységes fellépésre. Ezt a háborút pedig Moszkva nem nyerné meg, és ezt ők is tudják, mutat rá a videó készítője.

De nem a NATO hadereje az egyetlen, ami miatt Moszkva elvesztené a háborút, hanem Oroszország demográfiai helyzete is. A lakosság ugyanis folyamatosan fogy, és az elöregedő társadalomban egyre kevesebben lesznek a katonai szolgálatra alkalmas korúak, vagyis Oroszországnak mielőbb cselekednie kellett, hogy távol tartsa Ukrajnát a NATO-tól.

A határ mellé telepített csapatok, valamint a fehérorosz hadgyakorlatban való részvétel pedig erős jelet küldött Ukrajnának, hogy veszélyben van, ami megrázza az ukrán kormányzatot, a befektetőket és károkat okoz a gazdaságnak. Valamint arra készteti Ukrajnát, hogy költsön el még több pénzt saját katonaságára és védelmére, ahelyett hogy a gázkitermelésbe fektetne.

Mi lehet Putyin terve Ukrajnával?

Az még nem világos, hogy mi Putyin terve Ukrajnával, összegeznek a videó végén. Mint mondják, egyrészt célja lehet a krími csatorna újranyitása, Krím stabilizálása, és annak garantálása, hogy nem érkezik nyugati kísérlet a visszafoglalására. Feltételezésük szerint az oroszok célja az is lehet, Ukrajna teljes partvidékét elfoglalják, így elzárva a tengertől az országot - olvasható az Origo cikkében.

A cikk teljes tartalma ide kattintva érhető el.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)