A Falkland-szigeteki háború: negyven év után sem feledik a csatát

Az olajvagyon és a nagyhatalmi konfliktusok közepette stratégiai fontosságúvá váló földrajzi pozíció új megvilágításba helyezheti a Falkland-szigetek jövőjét, Argentína azonban hiába követeli magénak immár negyven éve az alig háromezres lakosú földdarabot; a britek a győztes háborúhoz tapadt hazafias érzelmek miatt nem hajlandók lemondani a szigetcsoportról – magyarázta lapunknak Patrick Bishop, aki haditudósítóként 1982-ben a frontvonalról tudósított a háborús borzalmakról. A brit történészt, aki közreműködött a csatát új megvilágításba helyező Falklands War: The Untold Story című évfordulós dokumentumfilm elkészítésében is, a soktényezős konfliktus hátteréről kérdeztük.

1239673662 Fotó: picture alliance

A britek tehát győzelmükkel nem csupán bebiztosították a szigetek feletti uralmukat, de a háború a nemzetet összekovácsoló, azt megerősítő győztes csataként vonult be a történelembe.

Más megítélés

Bishop szerint egyébként a Falkland-szigetek nem jelentenek sokat a brit lakosságnak, sokan azt sem tudják, merre található a terület. – Az emberek többsége inkább egyfajta hazafias szűrőn keresztül látja a kérdést, hogy a nemzetük megfutamított egy kegyetlen katonai juntát, amely megtámadta őket. Egy olyan győztes háborút vívtak tehát a britek, ami több mint 12 ezer kilométerre volt a hátországtól. Még a brit Munkáspárt is teljes mellszélességgel állt ki a harc mellett. A konfliktus még mindig szimbolikus erővel bír, pedig már negyeven éve történt – mondja.

Patrick Bishop szerint míg az Egyesült Királyság lakosai nem kötődnek sok szállal a szigetekhez, ezt nem lehet elmondani az argentinokról.

Éppen az invázió ötlete egyesítette az előtte megosztott argentinokat. Kiálltak a kormányuk mellett, ami egyébként kimondottan véres kezű volt az állampolgáraival szemben 

– magyarázza a történész, hozzátéve: az argentinok soha nem fogják elismerni a brit uralmat a szigetek fölött. Bishop emlékeztet: a dél-amerikai ország társadalma számára nem is létezik a „Falkland” név, ők Islas Malvinasnak ismerik a területet.

Értékessé vált

Negyven éve egyébként a Falkland-szigeteknek még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a brit vezetők, a közeljövőben azonban ez megváltozhat. És nem csak az olaj miatt – a nagyhatalmak közötti konfliktusok eredményeként ugyanis a szigetek új megvilágításba kerülhetnek. 

Az invázió idején az olajvagyon létezése még nem volt köztudott, de az azóta elvégzett geológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a Falkland-szigetek óceáni talapzata akár hatvanmilliárd hordó nyersolajkészletet is rejthet; ez vetekszik az északi-tengeri – már kimerülőben lévő – olajkinccsel.

Arról nem is beszélve, elhelyezkedése is stratégiai fontosságúvá teheti a szigetcsoportot. Bishop szerint ugyanis egy új terjeszkedési hullám színtere lehet a Falkland-szigetektől mindössze 3600 kilométerre található Antarktisz. A legtöbb nagyhatalom, köztük az Egyesült Államok és Oroszország is szeretne bázisokat létesíteni a környéken. – Bármilyen feszültség esetén tehát az Egyesült Királyság számára előnyös lenne, hogy van egy kikötője a térségben – magyarázza Patrick Bishop. 

Mint mondja, mindezek ellenére, bár az garantált, hogy London és Buenos Aires között további feszültséget fog okozni a szigetcsoport sorsa, de az ott lakókat ennek ellenére sem fenyegeti a konfliktus kiújulásának veszélye. 

A Falkland-szigetek egyébként Argentínától mindössze ötszáz, a brit partoktól tizenháromezer kilométerre helyezkedik el.

Kiaknázatlan jégtömb. Az Antarktisz jogilag egyetlen államhoz sem tartozik, ugyanakkor 1959-ben Washingtonban tizenkét állam aláírta az úgynevezett Antarktiszi szerződést, amely kereteket szabott a jeges földrész területének emberiség általi felhasználásához. Ennek célja a Déli-sark területének nemzetközi jogi szabályozása, amelyhez eddig 53 ország csatlakozott. A szerződő államok deklarálták, hogy a terület nem válhat nemzetközi vita tárgyává, s csupán békés felhasználás céljából, tudományos kutatások és nemzetközi együttműködések keretében járnak el. A szerződés azt is kimondja, hogy tilos katonai műveleteket, erődítményeket létrehozni a területen, de kutatások folytatása céljából megengedett a katonai személyzet alkalmazása.

Borítókép: Argentin megemlékezés a háború negyvenedik évfordulóján. (Fotó: Joel Reyero/dpa)