Lejtmenetben Olaf Scholz népszerűsége

Határozatlansággal vádolják a német kancellárt, amiért nem állt ki egyértelműen az Ukrajnába irányuló német nehézfegyver-szállítmányok mellett, holott erről nemrégiben született döntés. A tétovázás – amelyet Olaf Scholz visszautasított, s viselkedését óvatossággal indokolta – a kancellár népszerűségének meredek zuhanását eredményezte.

Return journey Scholz Fotó: KAY NIETFELD

Nagyfokú elégedetlenség övezi a német kancellárt külföldön és belföldön is amiatt, hogy vonakodott nehézfegyverekkel támogatni Ukrajna orosz invázió elleni harcát, s nem nagyon fűlik a foga a Moszkva elleni azonnali energiaembargóhoz sem. 

– Gyorsan és külföldi partnereinkkel összhangban hozom meg a döntéseimet – utasította vissza a vádakat Olaf Scholz a Bild am Sonntag bulvárlapnak adott nyilatkozatában. 

Úgy vélem, nem használnak az elsietett akciók és a kapkodó erőfeszítések

– tette hozzá. Németország hosszú heteken át tartó nemzetközi noszogatás után, április 26-án hagyta jóvá Ukrajna német nehézfegyverekkel történő ellátását.

A német kormány olyan fegyverek szállításáról döntött, mint ­például a Gepard önjáró légelhárító páncélos járművek és a tarackok. E lépést – amely Berlin korábbi álláspontjának 180 fokos fordulatát jelenti – egy felmérés szerint a lakosság 55 százaléka támogatja. A fordulópont mindazonáltal nem változtatta meg a közvélekedést Olaf Scholz válságkezelési képességei­ről, sőt tovább romlott elfogadottsága: az ugyancsak 

a Bild am Sonntagban megjelent közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 54 százaléka elégedetlen a kancellár teljesítményével annak döntés- és vezetésképtelensége miatt, elfogadottsága pedig 38 százalékra zuhant.

Scholz egyik „vezérkritikusa” éppen Ukrajna szókimondó berlini nagykövete. Andrij Melnyik már régóta ostorozta a német kormányt, hogy nem hajlandó megfelelő nehézfegyvereket szállítani és más, az eddigieknél komolyabb intézkedéseket hozni az orosz invázió megállítása érdekében. Ahogy Kijev többször is hangoztatta, Németország nem mutat fel olyan vezetői kvalitásokat, mint amilyenek elvárhatók lennének egy gazdasági nagyhatalomtól, s inkább hezitál, mert tart a német gazdaságot potenciálisan érő károktól – mindez azonban „ukrán emberek életébe kerül”. S bár a nagykövet üdvözölte, hogy Németország mégiscsak szállít nehézfegyvereket Ukrajnának, kijelentette, azért „több fantáziát és bátorságot” várt el Berlintől. Melnyik, akit ugyancsak többször ért már német részről kritika állandó panaszkodásai és követelőzései miatt, mindazonáltal a Gepardok átengedése kapcsán is fanyalgott, mondván, nem elég hatékonyak, ráadásul elavultak is.  

Ahhoz, hogy legyőzzük Oroszországot, a legmodernebb fegyverekre van szükségünk

– mondogatta.

Szó, ami szó, a légelhárító páncélost még az 1960-as években fejlesztették ki, az 1970-es években állították hadrendbe, s azóta is folyamatosan fejlesztették az elektronikáját. A lánctalpas jármű a Bundeswehr és egy sor NATO-tagállam légvédelmének oszlopos tagjává vált. A német hadsereg 2010 végén vonta ki a Gepardokat a szolgálatból, fokozatosan cserélve le őket 2001-től Wiesel 2 Ozelot könnyű, Stinger vagy LFK NG rakétakilövőkkel is ellátható légelhárító rendszerekre. 

Melnyik mellesleg be is nyújtotta az új kívánságlistát, 88 Leopard harckocsi, száz Marder páncélozott gyalogsági harci jármű, továbbá számos önjáró tarack és sok más eszköz azonnali szállítását követelve.

Nem tudni, Melnyik tisztában van-e vele, hogy hiába Németországban gyártják a Mardereket, exportja egyelőre nem lehetséges a lőszereket gyártó semleges Svájc vétója miatt.
Scholz kormányzó szociáldemokrata pártjának koalíciós partnerei, a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szintén határozottan követeli a katonai támogatás növelését Ukrajnának. A kancellárnak viszont egyensúlyoznia kell e követelések és pártja baloldali szárnya között, amely szerint nehézfegyverek szállításával Berlin katonai választ provokálhat ki Oroszországból, európai szintre emelve a konfliktust, sőt kockáztatná a harmadik világháborút is. Nem kímélte Scholzot az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU) vezetője, Fried­rich Merz sem, aki halogatással és „félelemtől való reszketéssel” vádolta a kancellárt.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: Kay Nietfeld)