Manipulált népszavazástól tartanak Herszonban

A brit hírszerzés szerint a Krím félsziget hovatartozásáról szóló referendumhoz hasonlóan a mostani szavazás sem lesz tiszta.

Herszon, 2022. április 28. A 2022. április 28-án közreadott képen ukrán zászlókkal tüntetnek az orosz csapatok támadása ellen a dél-ukrajnai Herszonban március 7-én. Herszon megye megszállt területein április 27-én az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erõk, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenõrzése. MTI/AP/Olexandr Chornyi Fotó: Olexandr Chornyi

Szinte biztosan manipulálni fogják az ukrajnai Herszon régió Oroszországhoz csatolásáról szóló népszavazást − számolt be az amerikai Fox News hírcsatorna online oldala. Erre korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is figyelmeztette a terület lakosait, arra kérve őket, hogy legyenek nagyon körültekintőek, ne adják ki személyes adataikat senkinek.

Oroszország inváziós tervének egyik fő eleme lehet, hogy az elfoglalt régiókban manipulált népszavazások segítségével hosszú időre oroszbarát vezetést juttassanak hatalomba

− írta a Fox News brit hírszerzési információkra hivatkozva. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az északon megszállt területekkel ellentétben Herszonban nem követtek el civilekkel szembeni atrocitásokat az orosz egységek, annak ellenére, hogy tüntetéseket is tartottak a megszállók ellen. A helyiek szerint a luhanszki és a donyecki szakadár „népköztársaságok” mintájára hoznának létre itt is egy oroszbarát államot, amely aztán csatlakozna az Oroszországi Föderációhoz.

Herszon megye területén nem jön létre Herszoni Népköztársaság, és nem lesz népszavazás a terület hovatartozásáról. Egyetlen rendelet lesz, amely a megye vezetésének az orosz államfőhöz intézett azon kérésén alapul, hogy a régió az Oroszországi Föderáció részévé váljon

– szögezte le nemrég Kirilo Sztremouszov, a megye Moszkva által kinevezett új kormányzóhelyettese.

Az orosz csapatok még márciusban foglalták el Herszon városát, ez volt az első jelentősebb katonai sikerük az invázió kezdete óta. Azóta számos jel utal arra, hogy hosszabb távon számolnak a várossal s az annak helyet adó herszoni területtel: az ukrán tévécsatornákat blokkolták, a helyi internetszolgáltatást orosszal helyettesítették, valamint fokozatosan elkezdték kivonni a forgalomból az ukrán hrivnyát, ezzel párhuzamosan pedig bevezetik az orosz rubelt. 

A háborút megelőzően Herszon régió lakossága több mint egymillió volt, a legutolsó, 2001-es népszámlálás szerint etnikai megoszlásban 82 százalék az ukránok aránya, míg az oroszoké 14,1. 

Hasonló sorsra juthat Mariupol is: a város száműzetésbe vonult polgármesterének tanácsadója, Petro Andrjuscsenko szerint itt is népszavazást készíthetnek elő az oroszok, amellyel a tengerparti település Oroszországhoz csatlakozásáról döntenének – számolt be a The Guardian brit napilap. Andrjuscsenko szerint már a napokban megtarthatják a referendumot, azonban erre utaló jeleket − például szavazóhelyiségek felállítása − még nem észleltek. 

Ennek ellenére már Mariupolban is megindult az orosz − többek közt az oktatási és banki − rendszerekbe történő integráció.

Az orosz gyakorlat nem új keletű és nem is kizárólag Ukrajnában alkalmazzák. 2014-ben a Krím félsziget politikai státuszáról tartottak népszavazást, melyet a nemzetközi közösség túlnyomó része nem tart legitimnek. Ekkor az ottani lakosság közel 97 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozás mellett, ezzel egy időben pedig a két kelet-ukrajnai szakadár régióban is referendumot tartottak függetlenségük kikiáltásáról, melyek hasonló eredménnyel zárultak. 

Borítókép: A 2022. április 28-án közreadott képen ukrán zászlókkal tüntetnek az orosz csapatok támadása ellen a dél-ukrajnai Herszonban március 7-én (Fotó: MTI/AP/Olexandr Chornyi)