Nagyot fordult a világ: a magyart másolja a norvég kormány

A háború, az infláció és az energiaválság miatt megterhelő időszak elé néz Európa és benne Norvégia – véli Jonas Gahr Störe norvég kormányfő. A Mediaworks Hírcentrumának összefoglalója szerint a miniszterelnök bejelentette: elsődleges, hogy a háztartások kedvező feltételekkel férjenek hozzá az energiához, ezért a kormány rezsicsökkentést hajt végre, miközben a hitelkamatokat is ráncba szedné. Ezeket az intézkedéseket Magyarország már bevezette, másképpen mondva: Norvégia a magyar útra lépett.

Oslo, 2022. február 24. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök sajtóértekezletet tart az ukrajnai helyzetrõl Oslóban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai mûvelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadmûveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. MTI/EPA/NTB/Heiko Junge Fotó: Heiko Junge

A magas energiaárak Norvégiát is sújtják, különösen az ország déli részén, ahol leginkább nőttek a tarifák, ezért a kormány – a költségvetési kiadások mérséklése mellett – rezsicsökkentést visz végbe. Az állam abban az esetben, ha az áram ára meghaladja a 70 őre kilowattóránkénti tarifát (ami 27 forintnak felel meg), az efölötti rész 80, téli hónapokban 90 százalékát a közkassza állja. – A villamosenergia-költségek nagy súllyal terhelik a háztartások költségvetését, és az áramtámogatási rendszer közvetlenül tehermentesíti az embereket – fogalmazott Störe. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a lakosságot érintő hitelkamatok ne emelkedjenek a kelleténél nagyobb mértékben, aminek érdekében a kormány intézkedéseket vezet be.

A miniszterelnök kitért a július eleji, szakszervezetek által kezdeményezett olaj- és gázkitermelők munkabeszüntetésére, ami nagy visszhangot váltott ki az országban és megszólaltatta a vészcsengőt több más európai államban is.

Norvégia adja Németország gázfelhasználásának 30 százalékét, az Egyesült Királyságénak 40 százalékát, ezért érthető, hogy a bizonytalan orosz ellátás mellett a norvég gáz fontossága tovább erősödik. A miniszterelnök szerint a norvég jólét alapja a kereskedés a nagy, elsősorban európai piacokkal, így a szomszédos államok biztonsága Norvégiának is biztonságot jelent, mivel az ország gazdasága nyitott és szorosan összefonódik a környező államokéival. A sztrájkot a kormány kötelező bértábla bevezetésével letörte, ugyanis Jonas Gahr Störe szerint ha a norvég gázkitermelés a felére esne, akkor az több országban is az energiaellátás biztonságát veszélyeztetné, és mély válságot okozna a régióban.

Borítókép: Jonas Gahr Störe (Fotó: MTI/EPA/NTB/Heiko Junge)