Szijjártó: Magyarország déli határa ostrom alatt áll

Idén már 120 ezer migránst tartóztattak fel a határon, akik erőszakosak és nem szégyellik használni fegyvereiket.

Budapest, 2022. június 23. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél Melanie Huml bajor európai és nemzetközi ügyekért felelõs tárca nélküli miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a Magyar-Bajor Vegyes Bizottság ülése után a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. június 23-án. Újabb hároméves együttmûködési programot írt alá Magyarország és Bajorország, amelynek alapján a felek közösen fognak dolgozni az eddigi gazdasági eredmények megõrzéséért a jelenlegi, rendkívüli nehézségekkel teli környezetben. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Az illegális migráció miatt Magyarország déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll − jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel.

Elmondta, hogy idén már több mint 120 ezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határon, két és félszer annyit, mint tavaly ilyenkor. 

A migránsok ráadásul agresszív és erőszakos magatartást tanúsítanak, felfegyverkeztek, és nem szégyellik használni a fegyvereket

− húzta alá.

Elmondta, a kormány nagyra értékeli, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépésben Ausztria közös álláspontot képvisel Magyarországgal. 

Szijjártó Péter az ukrajnai háborúval kapcsolatban beszélt arról is, hogy most már egyértelműen a békére kell törekedni. Értésre adta: a kormány nem engedi, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, és a nemzeti érdekeket kell figyelembe vennie az energiaellátás biztosítását illetően is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország hajlandó-e más EU-tagállamokkal is megosztani a területén tárolt gázt, Szijjártó Péter kijelentette: 

ezzel kapcsolatban konkrét tervezetek nincsenek, de a kormány első számú prioritása, hogy Magyarország energiaellátását biztosítsa. 

A kormány már döntött arról, hogy a Gazprommal és a Shell-lel létező hosszú távú szerződésekben foglalton túl további mennyiséget vásárol, összesen akár mintegy 700 millió köbméternyit, a tározókban tárolható maximumot. Mindkét földrajzi irányban folytatnak tárgyalásokat − tette hozzá.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Európa kritikus időszakon esik át, az emberek fizikai biztonsága és az energiaellátás egyaránt veszélyben van. Az infláció fő oka is a háború, valamint a szankciók, ezért egyértelműen a békére kell törekedni − fogalmazott.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország már több mint 830 ezer menekültet fogadott be Ukrajna területéről. Köszönetet mondott egyúttal azért, hogy Ausztria segíti az oda továbbutazókat.

A kétoldalú kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az osztrák befektetők a második legnagyobb csoportot alkotják Magyarországon, a kereskedelmi forgalom alapján pedig Ausztria a harmadik legfontosabb partner. 

A kereskedelem rekordot döntött tavaly, több mint 12 milliárd eurós értékkel, és idén már 50 százalékos a növekedés.

Alexander Schallenberg a sajtótájékoztatón szintén méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelem fokozódott a pandémia miatti megtorpanást követően, így az export 20, az import pedig 22 százalékkal nőtt . Több mint 1400 osztrák cég van jelen Magyarországon, 70 ezer munkahelyet tartanak fenn - emelte ki.

Az osztrák miniszter szerdán Budapesten járt, a közép-európai országokat tömörítő C5 csoport külügyminisztereinek találkozóján. Ottani álláspontját megismételve elmondta: egyértelművé kell tenni, hogy csökkenteni kell az energiafüggőséget Oroszországról, de ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni.

Azt is hangoztatta, hogy Oroszország Ukrajnán túl is destabilizáló tényező a nemzetközi politikában.

Schallenberg kifejtette azt is, hogy a közép-európai országok számára a Nyugat-Balkán európai integrációja különösen fontos, a C5 ezért közös levelet küld az Európai Bizottságnak, jelezve, hogy pozitív lépéseket vár az év végiéig. A legfontosabb geopolitikai eszköz az EU kezében a bővítés − fogalmazott az osztrák miniszter.

Egy kérdésre válaszolva Szijjártó Péter beszélt a paksi beruhásáról is. Elmondta, hogy párhuzamosan zajlik Paks-1 élettartamának kiterjesztése és Paks-2 felgyorsítása. Fontos engedélyekhez sikerült már hozzájutni, és az első betonelemek várhatóan legkésőbb jövő októberben a talajba kerülnek. 2030 a kereskedelmi működés megkezdésére még érvényes dátum. Összesen a két blokk 4400 megawattos teljesítményre lesz képes, ez jelentős lépést jelent a saját előállítású villamosenergia-ellátáshoz - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)